Erdmann Gyula: Békés megye 1956-ban III/2. – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 26. (Gyula, 2009)
Dokumentumok
redéknek. Nem hajlandó elfogadni, hogy ismét a Rákosi idején megutált „népi demokratikus” rendet kell szolgálnia. A szocializmus híve, de diktatúrából nem kér. Dr. Papp Károly is az általános, titkos, szabad választás mellett szólt, miként tette azt Csik János vb-elnök is, hozzátéve: se diktatúra, se személyi kultusz ne legyen. A tanács végül úgy határozott, hogy a harcot az oroszokkal „nem vesszük fel”. 525. Orosháza, 1956. november 12. Városi vb-ülés (forradalmi tanács) jegyzőkönyve Kivonat a hatoldalas iratból, melyet a leíró hitelesített. - BéML - B. 202/1957. -A szöveget 1957. február 11-én állították össze a gyorsírásos eredetiből. A vb és a forradalmi tanács együttes ülését a vb elnökhelyettese nyitotta meg (Bors Mihály). A fő tárgy a forradalmi bizottság beszámolója volt. Nagy Lajos, a bizottság elnöke elmondta, hogy felemelték a rendőrség létszámát, a rendet, a rendőrség élelmezését biztosították. Az őrizetbe vételek az érintettek érdekében történtek, forradalmi körülmények között. Azon voltak, hogy a városban folyjon a munka, a termelés. A szovjetek bejövetelekor Békéscsabára parlamentereket küldtek, kipuhatolva a támadók szándékát. A szovjetek azt üzenték, hogy békés szándékkal vannak; ennek ellenére Nagy Lajosék felkészültek a város védelmére is, készültségbe helyezték a katonaságot. Végül úgy döntöttek, nem veszik fel a harcot, mert nem kívánták Orosháza pusztulását. O a maga részéről - folytatta Nagy Lajos - semmiféle diktatúrát nem fogad el, csak a többpártrendszert és a demokráciát. Kérte, hogy eredeti munkáját folytathassa, hiszen a forradalmi tanács ideje lejárt. Dr. Pótor Endre kijelentette: ha a forradalmi tanácsokat a Kádár-kormány tanácsadó szervnek elfogadja, akkor támaszkodjék is rájuk. Kádár - mondta - először a többpártrendszert ígérte, de ma már nem erről beszél... Maiéter kommunista volt, akik vele együtt küzdöttek, azok sem fasiszták. Sinkó Sándor (az MSZMP helyi ideiglenes bizottságának vezetője) szólt a kormányhoz küldendő küldöttségről, melyet a megyei deputációval együtt kívántak felküldeni. (Az orosháziak végül külön utaztak fel a kormányhoz. Vö. 66., 116/1., 297., 528/2. sz. dokumentum.) Sinkó az MSZMP részéről megköszönte a forradalmi bizottság munkáját, mellyel megőrizte a rendet Orosházán. Ez a vb nem lesz a régi - ígérte -, felülvizsgálják a működését. A forradalmi követelések jó részével egyetért - közölte a szovjet csapatok kivonásával is (!). Szerinte szükség volt a forradalmi tanács további munkájára, hiszen a problémákat csak közösen oldhatják meg; e ponton nem értett egyet Nagy Lajossal. Csizmadia Ferenc figyelmeztetett: nem a forradalomnak kell Kádárhoz igazodnia, hanem Kádárnak a forradalom eredményeihez. Az orosházi parasztok attól teszik függővé bizalmukat, hogy megvalósul-e az, amit Sinkó „polgártárs” ígért. Dr. Pótor Endre kifejtette: az új pártban (MSZMP) nincs szükség fizetett tisztségekre, mert azok csak karrieristákat szülnek. 31