Erdmann Gyula: Békés megye 1956-ban III/2. – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 26. (Gyula, 2009)
Dokumentumok - A sarkadi járásra vonatkozó iratok
lókhoz. A felvonulás a járási pártbizottság épületéig történt, ahol a tömeg megfordult és ugyanazon az úton indult vissza, egészen a kultúrházig. Én Csongrádival a menethez a piactéren, a Tessedik tér sarkán, a katolikus templomnál csatlakoztunk. Útközben szereztem tudomást a tömegtől arról, hogy előző nap este, vagyis október hó 27-én a Hazafias Népfront gyűlést tartott és, hogy délelőtt 11 órára a kultúrházban a Hazafias Népfront közreműködésével ismételten gyűlés lesz. Amikor láttam, hogy a kultúrház épülete be volt zárva, akkor tettem olyan kijelentést, hogy a Hazafias Népfront elnöksége megrendezi a gyűlést és akkor, amikor megtartásra kerülne sor, akkor közülük nincs senki jelen. Minthogy a tömeg a kultúrházba bemenni nem tudott, visszafordult és a piactérre ment, hogy a tervezett gyűlést megtartsa. A tömeg a piactérre érve az országzászló előtt állott fel és ezután várakozás következett. Én az országzászlóval oldalt kb. 8-10 lépésre álltam és a körülöttem álló diákok, illetve fiatalság, akik ismertek, mint kántort, felszólítottak, hogy kezdjem meg a Himnuszt. Ezután elénekeltük a Himnusz, megjegyezni kívánom, hogy amikor a tömeg az országzászló elé ért, a felvonulás élén haladó három katonatiszt az országzászló talapzatára állt fel, szemben a tömeggel és az országzászló két oldalán két-két rendőrtiszt állt. A Himnusz elhangzása után egy előttem ismeretlen leány az országzászló talapzatára állt fel és elszavalta a Talpra magyar-t. Ezután ismét csend következett, ekkor a fiatalok közül, de a tömegből is olyan hangok hallatszottak el, hogy én tartsak beszédet. Ekkor én felálltam, illetve az országzászló sarkánál ott, ahol álltam, felszólaltam és kijelentettem, hogy tekintettel arra, hogy ezt a gyűlést a Hazafias Népfront tartja, én nem vagyok illetékes arra, hogy most beszédet tartsak, és felkértem az ott jelen lévő Záhony Béla, a népfront bizottság elnökét, hogy tartson beszédet. Amikor én a most említett felszólalást tettem, dr. Kerényi Miksa községi orvos, aki tőlem kb. 30 méterre állt, felém kiabált, hogy „mi az, már megint a fő nyilasok fognak vezetni bennünket”. Tekintettel arra, hogy én nyilas soha életemben nem voltam, felindultam Kerényi kijelentésén és felszólítottam nevezettet, hogy jöjjön közelebb és ismételje meg még egyszer az elmondottakat. Minthogy ő erre nem volt hajlandó, ekkor én azt kiabáltam neki, „piszkos zsidó”. Záhony ezután megtartotta beszédét, amely kb. 15 perces volt, beszédében méltatta a forradalmat, ismertette annak célkitűzéseit. Már a beszéd közben a tömegből egyesek neveket kiabáltak és követelték, hogy állásaikból bocsássák el, illetve hogy állásuk azonnal megszűntnek tekintendők, és hivatalukat ne is próbálják elfoglalni. így említették Hegedűs Pál járási tanács vb-elnök, Gráfik községi vb-elnök, Frankó nevű végrehajtó, Lazarencs Péter járási pénzügyi osztályvezető, Gombár nevű lakásügyi előadó, Harmati Pál begyűjtési osztályvezető, Paraizs Endre járásbírósági elnök neveit, akiket a tömeg követelt állásukból elbocsátani. Ekkor, amikor láttam, hogy milyen forrongó a tömeg hangulata, kapcsolódtam be az eseményekbe olyan formában, hogy felszólítottam a tömeget, hogy a budapesti harcok során elesett hősök emlékre 1 perces néma csenddel áldozzanak. Ekkor 1 percig csend lett. Ez alatt az idő alatt Jónás nevezetű hadnagy, aki a kiegészítő parancsnokságon szolgált, átnyújtott nekem egy papírt, azzal, hogy olvassam fel a tömeg előtt. Ezen a papíron 12, vagy 14 pontból álló követelések voltak. A követelések általában azt tartalmazták, amit az ország 309
