Erdmann Gyula: Békés megye 1956-ban III/2. – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 26. (Gyula, 2009)
Dokumentumok
A forradalmi tanács és a munkástanács együttes ülésének jegyzőkönyve Kivonat a hatoldalas másolatból, melyet az irodavezető hitelesített. - BéML - B. 202/1957. A szöveg gyorsírásos feljegyzésből készült 1957. február 16-án, már a nyomozás során. Tárgyaltak arról, hogy az általános iskolában folytatólagos a tanítás, a középiskolákban viszont nem, amíg a vasút be nem indul. Folyt a nemzetőrség toborzása. Szarka Dániel javasolta, hogy minden járásbeli település küldjön nemzetőröket (így pl. Tótkomlós, Nagyszénás, Csorvás 20-20-at és így tovább.). Orosházáról 50 parasztot, 10 diákot, 110 munkást akartak „kiállítaniezeknek 4-én reggel kellett volna a tüzérlaktanyában jelentkezniük... Többen is sürgették a munka folytatását, a nyersanyagok stb. biztosítását. A BARNEVAL dolgozói követelték a szovjet hadsereg távozását (már ott állomásozott Békéscsaba határán...); kijelentették, hogy felveszik a munkát, de követelik a város leszerepelt kommunista vezetőinek elzavarását. Probléma volt, hogy a bíróság nem dolgozhatott megfelelően, mert mindössze egyetlen ügyész maradt a helyén. Nagy Lajos javasolta, hogy a bíróságon is alakuljon forradalmi tanács. Ugyanő indítványozta egyes személyek közbiztonsági védelembe vételét - kizárólag a saját érdekükben, ugyanis a népharag fenyegette őket. így említve lett Vecseri Sándor, Berhencz Balász, Vági József, Csik János, Sinkó Sándor, Bors Mihály, Mátyás István, Gyulai István, Szálkái András, Gönczi Iván neve. A tanács kiutalt a kórház részére 20 qfát és 50 q szenet; tudomásul vette, hogy a kórház munkástanácsának tagjai Zsigrai Istvánná, Fórján Lajosné, dr. Horváth Lajos, Kátai Istvánná, Nemes Bálint és Borsi Vince lettek. Határozat született a piaci árak betartásáról; az árdrágítókat kemény büntetéssel fenyegették meg. A délutáni megyei forradalmi (alakuló) bizottsági ülésre Elek Lászlót, Huba Zoltánt és Krucsai Zoltánt küldték ki. Elek László hosszú beszédet mondott a permanens módon ülésező munkástanács ülésen, melyben a nemzeti tanácsok központosítását javasolta országosan; jelezte, hogy erre Békéscsabáról felszólították a szomszéd megyéket és nagyobb városokat is. Jelezte, hogy Nagy Imre kormányát elismerik, de csökkentendő a tárcák száma, ellenőrizni kell a HM-et és a BM-et is, a nem szakértő minisztereket pedig el kell küldeni; a pártok megszervezését egyelőre - amíg az oroszok itt vannak — nem helyeselte, ugyanakkor kiállt a semlegesség mellett. A városi hivatalnál az osztályvezetőket megtartandónak vélte, de melléjük tett volna egy-egy megbízható beosztottat. Kilátásba helyezte a tsz-ek és állami gazdaságok feloszlását, hiszen ezekben - mondta - sok volt az irányító, de kevés a dolgozó... Baj lehetett a tótkomlósiakkal, mert Elek László szükségesnek vélte, hogy Tótkomlósra helyezzenek egy felkészült embert, aki az ottaniakat meggyőzi a forradalom és vívmányai fontosságáról. A külföldről érkező segélyeket elfogadhatónak tartotta, ha azok nem járnak politikai elkötelezettséggel. A sztrájkot be kellene fejezni - mondta -, induljon a termelő munka. Legkésőbb január 519. Orosháza, 1956. november 3. 25
