Erdmann Gyula: Békés megye 1956-ban III/2. – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 26. (Gyula, 2009)

Dokumentumok - Az orosházi járásra vonatkozó iratok

heit, I. terhelt utasítására, hozzáfogott a szekrény kulcsának felkutatásához. En­nek során az ott dolgozó egyik adminisztratív női beosztottat, rátartott pisztol­lyal kényszerítette a páncélkulcs előadására és vele eléggé durván is beszélt és fölényeskedett, annak ellenére, hogy az illető asszony neki régi, gyermekkori ismerőse is volt. A rendőrőrsön és a rendőrkapitányságon elvett fegyverek számáról pon­tos adatot senki nem tudott szolgáltatni a bizonyító eljárás során. Tény, hogy mindkét helyen a vádlottak kezébe került több pisztoly, géppisztoly, sőt kara­bély is. A rendőrségtől elvett fegyverek mennyiségét leginkább azzal lehetett mégis meghatározni, hogy mintegy 25 főből állt az I. terhelt által létrehozott nemzetőrség, amelyben mindegyiküknek volt fegyvere és fegyvert csakis a rend­őrségtől elveitekből kaptak. De emellett még rajtuk kívülálló személyek, sőt egészen fiatalkorúak (gyermekek) kezébe is került még fegyver és lőszer, a rend­őrségtől elvettből, ami a mennyiséget még csak fokozza. Az őrsön az idő alatt, amikor a fegyverek kiosztása történt, az őrsöt le­fegyverzők csoportjához csatlakozott még V. Kiss Károly tiz. vádlott, VI. Kesz­tyűs Gábor hőr. vádlott és a későbbiek során még VIII. Sopronyi Sándor pe., IV. Jenei Kálmán pe., I. terhelt fivére és X. ifj. Vádi Károly pe., valamint XI. Illyés Sándor pe. is. Nevezettek mindegyike tudta, hogy I. terhelt és társai a rendőrséget el­zavarták, és lefegyverezték és átvették a rendőri hatalmat. Mindezek ellenére maguk vállalkoztak arra, hogy beállva I. terhelt által létrehozott ún. „nemzet- őrség”-be, fegyvert és lőszert fogadjanak el. Nevezettek mindegyike kapott a rendőrségtől elvett fegyverekből géppisztolyt, pisztolyt, illetve karabélyt és egyes részfeladatokat, járőrözést hajtottak végre és személyükkel, mint fegyveres erők erősítették a csoport erejét, és növelték annak létszámát. Ugyanez idő tájban, a diákság egy csoportja, egy nagyobb tömeg élén le­fegyverezte a helyi kiegészítő parancsnokságot is, ahonnan néhány darab pisz­tolyt, szintén I. vádlott csoportjához vittek át, akik azokat, a többi fegyverekkel együtt ismeretlen polgári személyeknek kiadták. Ugyanaznap estefelé, miután a nemzetőrség megszerveződött, II. és VII. terheltek járőrszolgálatuk során, egy tömeg élén felkeresték Pékár Gyula rendőr századost lakásán, aki annak idején ott az államvédelmi osztály vezetője volt, és őt letartóztatták és fegyveresen előállították az őrsre. I. terhelt őt előbb egy szobába záratta és fegyveresen őriztette, majd a szovjet csapatok és a karhata­lom közeledtének hírére a tanácsházára szállították át és ott egy félreeső helyen, úgynevezett „leventefogdába” zárták el, ahol csak másnap találtak rá a karha­talmi erők. Ezt követően I. terhelt, egyetértve a forradalmi tanáccsal, megkezdette [így] a baloldali személyektől a vadászfegyverek összegyűjtését, melyben VII. terhelt, valamint III. terhelt eléggé aktívan közreműködött, és több vadászfegy­vert szállítottak be a rendőrőrsre ők is, de más járőrök is. Ugyanezen idő tájban, az esti órákban, a helyi forradalmi tanács egy Buzi Károly nevű, elbocsátott rendőrtisztet bízott meg az I. terhelt által létrehozott nemzetőrség vezetésével, aki meg is jelent az őrsön, és most már I. terhelttel együttesen uralták a helyzetet.1 Megjegyzendő, Buzi koránál fogva jóval mér­sékeltebb volt. (Nevezett, ezen cselekménysorozatban való részvétel miatt, 8 hónapig közbiztonsági őrizetben volt.) 231

Next

/
Oldalképek
Tartalom