Erdmann Gyula: Békés megye 1956-ban III/2. – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 26. (Gyula, 2009)

Dokumentumok

6. Normák azonnali eltörlése és igazságos bérezés.

7. Szabad kiskereskedelmet, kisipart és földművelést.

8. A politikai foglyok azonnali szabadon bocsátását és a rögtönítélő bíráskodás megszüntetését.

9. A Kossuth-címer visszaállítását, márc. 15., október 6. és okt. 24-ének nemzeti ünneppé nyilvánítása.

10. A magyar hadseregnek magyar egyenruhát és a nép érdekeinek szolgálatába állítását.

11. Forradalmi munkástanács megalakítását, most már a megválasztott forradalmi tanács elismerését.

12. Városunkban elkövetett törvénytelenségekért a felelős személyek felelősségre vonását.

13. A kisiparosok igazságos adóztatását.

14. A 60 éven felüli kisiparosok részére adómentességet.

15. A kisiparosak részére anyagellátás biztosítását.

16. A szövetkezetekkel azonos haszonkulcs alkalmazásának engedélyezését.

17. Iparjogosítványok kiadásának engedélyezését.

18. A helyi ipari vállalatoknak az állami vállalatokkal egyenlő elbánásban leendő részesítését.

19. Az üzemi bérezésnek a forgalmi adó rovására megfelelő százalékban való emelését.

20. A munkák szabad vállalásának engedélyezését.

Nagy Lajos forradalmi tanács elnöke

Másolat, Nagy Lajos eredeti, s. k. aláírásával. - BéML - B. 202/1957.

A követelések részben azonosak az országszerte megfogalmazottakkal, másrészt jelzik az orosházi kisiparosok sérelmeit, igényeit és általában a munkásság kívánságait.

A város petícióját a forradalmi tanács említett küldöttei vitték Budapestre; részükre a tanács igazolványt állított ki, melyben az őket igazoltatóktól a szabad út biztosítását kérték. (Uo.) A követeléseket közli: Koszorús, 2006. 19. , Orosházi Hírlap 1996. szeptember 3.

A küldöttség egyik tagjáról, Csepregi Lajos Péterről néhány mondatot szólnunk kell. A forradalomkor 18 éves sem volt, az orosházi gimnázium 3. osztályos tanulójaként választották be a városi forradalmi tanácsba. Mindenütt ott volt, szervezett és lelkesített. Nagy Lajos beszédei nyomán vált a mozgalom egyik motorjává. Diáktársaival együtt elégette orosz tankönyveit, járta az üzemeket, vitte a forradalmi tanács rendelkezéseit, intelmeit. Korát meghazudtoló érettséggel beszélt a tömeggyűléseken. A forradalmi tanács egyik küldötteként november 19-én Budapestre utazott, társaival a kormánynak adta át az orosháziak követeléseit. (Vö. 534. sz. dokumentum.) A december 7-i sokezres „néma ” tüntetés fő szervezője volt. 1957. január 28-án tartóztatták le. Másfél évet kapott; szerencséje volt a bírósággal. Az ország összes középiskolájából kicsapták, betanított munkásként élt, majd 1964-ben leérettségizhetett.

21