Erdmann Gyula: Békés megye 1956-ban III/2. – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 26. (Gyula, 2009)

Dokumentumok - Az orosházi járásra vonatkozó iratok

kát. hold területű földnél több volt telekkönyvileg a nevén -, osszuk ki azoknak, akiknek az 1945-ös földosztás során nem jutott föld és a mai napig sem rendel­keznek földdel. Akiknek nincs földjük, azoknak a megélhetése nincs biztosítva, így kénytelen a termelőszövetkezetben maradni. Ez akadályozza a termelőszö­vetkezet szétbomlását. Adjunk azoknak is földet, akiknek nincs. Mindenkinek élni kell, és tiszteljük, becsüljük egymást. Nem akarjuk visszahozni a bárók és kulákok országát. Mi egy szabad, független Magyarországot akarunk. 1945. év óta szaporodott a földnélküliek száma, illetve a földigénylők szá­ma. Megnyugtatjuk azokat is, akiknek nincs földjük, hogy nyugodtan lépjenek ki a termelőszövetkezetből, mert kapnak földet. Lehetőleg hassunk oda, hogy az I. típusú termelőszövetkezeti csoportokat mindet oszlassuk fel. Az I. típusú termelőszövetkezeti csoportból sok nem akar felbomlani, de mi követeljük. Mindenki várjon türelemmel, ehhez kell egy kis idő, nem lehet azonnal cselekedni. Javasolja, hogy a gyűlésen felvett jegyzőkönyvet terjesszük be a me­gyéhez, és a megye pedig a kormányhoz. Megyei kiküldött: ma reggel telefonon értesült arról, hogy Sarkadra kell kijönni, mivel komoly problémák vannak. Erre az értesítésre már itt is vannak. Elmondja, hogy ők is intézkedtek már ebből kifolyólag - ami jelenleg a sarkadi nép kívánsága - valamit. Már ezt megelőzőleg két esetben, a maguk ré­széről felterjesztéssel éltek a kormány felé bizonyos vonatkozású kérdésekben, mindazokról, amik sérelmesek voltak a dolgozó parasztság részéről. Amikor megérkeztek, a helybeli vb vezetői rövid tárgyaláson belül ismertették a sarkadi nép követleléseit. Ok teljes mértékben egyetértenek ezzel a követeléssel és tá­mogatják ennek a megvalósítását. Azonban ezt úgy nem lehet elintézni, hogy egyszerre ezer ember beszéljen. Ezért javasolja, hogy minden kerületből válasz- szanak egy vagy két bizalmit, akik a nép érdekeit képviselik. A Sarkadon felmerülő probléma nemcsak sarkadi hiba [így], ezt minden­hol orvosolni kell. A kormánykiküldött jelenleg Békéscsabán van. Mi olyan kor­mányról beszélhetünk, aki a nép érdekével azonosképpen foglal állást. A nép kívánságait meg kell indítani [így], ők minden segítséget megad­nak, hogy az megvalósulhasson. Hangsúlyozza, hogy teljes mértékben egyetér­tenek a követeléssel. Kapros Albert: mindig a nép dönt. A kormánynak mindig úgy kell irányí­tani - ha igazságosan akar -, ahogy a nép megkívánja. Tóth Sándor [Imre?]: arra nincs szükség, hogy továbbra is félrevezessék a népet. Mindenki menjen vissza a saját földjére. Őneki egy talpalatnyi földje sincs, de parasztembernek érzi magát. Sza­vazzuk meg, hogy akinek 70 kát. hold földje van, az csak 25 kát. hold földet kapjon meg, és a többit adjuk azoknak, akik nem rendelkeznek földdel, akik kénytelenek voltak a termelőszövetkezetbe lépni. Ne várjuk meg azt, hogy a megye, vagy a kormány mit határoz. Minden­ki karózza ki a saját földjét. Nincs szükségünk a régi vezetőkre, akik 12 évig a parasztságot nyúzták. Ne legyen a sarkadi Dózsa, Kossuth Tsz-nek 3-4 ezer kát. hold föld a birtokukban. Legyen minekünk földünk. Meri állítani, hogy 3-4 év múlva kát. holdanként nem 3 mázsa gabonát termelünk, hanem 14 má­zsát. Vállaljunk felelősséget az iránt, hogy minden parasztember becsületesen 196

Next

/
Oldalképek
Tartalom