Erdmann Gyula: Békés megye 1956-ban III/2. – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 26. (Gyula, 2009)
Dokumentumok
a tömegből olyan irányban, hogy a szovjet emlékművet le kellene rombolni, mellyel kapcsolatban viszont II. terhelt felhívta a tömeg figyelmét a nyugalomra, és óvta őket a rombolástól. Nevezett beszédének ez a része hozzájárult ahhoz, hogy a tömeg végül is a szobrot akkor nem döntötte le. Beszéde után a tömeg elhatározta, hogy a közeli Alföld Szállodába vonulnak, és ott forradalmi bizottságot választanak. A forradalmi bizottság választása meg is történt, melybe II. terhelt, a tömeggyűlésen tanúsított magatartásának eredményeként - mivel egyébként városszerte nem volt ismerős beválasztásra is került. Öt a forradalmi tanácson belül a városi katonai és rendőri ügyek vitelével bízták meg.1 Megjegyzendő, hogy az ellenforradalmi események kezdetén, amikor még a tüzérezred a helyi pártbizottsággal együttműködött, a pártbizottság kérésére az ezredtől 10 db pisztolyt adtak a pártbizottsági tagoknak személyük megvédésére. Amikor az október 28-i tömegtüntetés volt, és annak hangulata mindinkább kezdett éleződni, a pártbizottság távbeszélőn újabb fegyvereket kért a laktanyában tartózkodó Kristóf őrgy.-tól, aki újabb fegyvereknek a kiadását nemcsak, hogy megtagadta, hanem utasította Molnár fhdgy.-ot, a törzs főnökét, hogy menjen ki a pártbizottsághoz, és vegyék el tőlük [így] az oda előzőleg kiadott fegyvereket. Közben a tömeggyűlés folyt, melynek a vége felé olyan hangok is hallatszottak, hogy a pártbizottságot le kell fegyverezni, és egy csoport ki is vált a tömegből, és elment a pártbizottság elé, és ott kiabálva érvényt akartak szerezni ennek a követelésnek. Ezzel a csoporttal tartott Szilágyi fhdgy., III. terhelt is, aki a pártbizottságra érve összetalálkozott azzal a katonai csoporttal, melyet Molnár fhdgy. vezetett, és akik I. terhelt parancsára akarták a pártbizottságtól a fegyvereket elvenni. Szilágyi megjelenésével újabb lökést adott a lefegyverzési kérdésnek, és szigorú hangon követelte a fegyverek átadását, míg Molnár fhdgy. pártszerű formában akarta a kérdést megoldani. Végül is Szilágyi nagyhangú, agresszív követelésére a pártbizottsági tagok lerakták fegyvereiket, de nemcsak az ezredtől kapott, hanem a régi, szervezettszerű [így] fegyvereiket is elvették tőlük. Miközben ez folyt, odaérkezett II. terhelt, Szarka őrgy. is, aki mindezt végignézte és a fegyverek elszállításának megszervezésében is közreműködött. A fegyverek elszállítása egyébként úgy történt, hogy a pártbizottságot a tömeg körülvette, közben az épületbe is benyomultak, és a katonák minden ellenőrzés, számvetés vagy leltározás nélkül szállították a fegyvereket a kint lévő gépkocsiba a tömeg között. Egyáltalán nem volt tisztázható, hogy ez mind valóban lekerült-e a gépkocsiba, vagy abból esetleg az ott tüntetők közül valaki magának is vett el a fegyverekből. [így.]2 Ezt követően a forradalmi tanács többször ülésezett, mely ülésein II. terhelt rendszerint részt vett, I. terhelt viszont ritkábban. II. terhelt a laktanyában egyáltalán nem tartózkodott, hanem a forradalmi bizottságnál működött. Október hó vége körül a forradalmi bizottság elhatározta, hogy baloldali személyeket, pártfunkcionáriusokat és egyéb kommunistákat védőőrizet címén be fognak kísérni az I. terhelt parancsnoksága alatt álló laktanyába. Ezen az elhatározáson jelen volt I. és II. terhelt is. Ennek az elhatározásnak megfelelően azután készítettek olyan szövegű blankettát is, mely azt tartalmazta, hogy a kérdéses, előállított személy saját kérésére, védőőrizetbe helyezi magát, és önként bemegy a laktanyába, ezt velük aláíratták.3 149
