Erdmann Gyula: Békés megye 1956-ban III/2. – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 26. (Gyula, 2009)
Dokumentumok
(Dumitrás valójában aligha volt Nagy Lajos „elvtársa”, ég és föld volt a két ember között, mindössze néhány hónapig voltak együtt az MDP tagjai 1948-ban, aztán Nagyot kizárták, mint opportunista szociáldemokratát.) 1962 májusában Nagy Lajos kérte a rehabilitálását, azaz mentesítését a büntetett előélet terhe alól. Ezt Hegedűs Lajos rendőr törzsőrmester - egyeztetve a párttal, tanáccsal — nem javasolta, mondván: Nagyot rendszeresen volt „ellenforradalmárok” látogatják, nyoma sincs nála javulásnak. Látogatói voltak állítólag, többek között dr. Györgyi Lajos, Csepregi Lajos (aki 1956-ban a diákok vezetője volt végzős gimnazistaként) és volt nyilasok is (!?): Varga József, Martin Jánosné, Verasztó Mihály. Elutasítóan foglalt állást dr. Vermes Mihály megyei tanácsvezető bíró is. (Uo.) így aztán az igazságügy-minisztérium sem látta méltónak Nagy Lajost arra, hogy kérelme az Elnöki Tanács elé kerüljön. (1962. július 7. - uo.) Trausznitz Ferenc esetében 1959. április 13-án született döntés, miután a bíróság megvizsgáltatta elmeállapotát. Az Országos Megfigyelő Elmegyógyintézet és két orvos szakértő is megerősítette: Trausznitz nem elmebeteg, nincs tudatzavara. így két évet kapott, amit már nem kellett letöltenie, hiszen 28 hónapot (!) volt előzetesben (uo.). Dr. Balázs Ambrus is, felesége is többször kért kegyelmet, az ítélet mérséklését. Beadtak orvosi véleményt is (magas vérnyomás, ideggyengeség) — de hiába (uo.). Igazságtalannak és túlzottnak vélték a büntetést, utalva — sikertelenül - arra, hogy nem Balázs volt a főszereplő Orosházán ’56-ban. 1963 végén dr. Balázs kegyelmi kérvényt nyújtott be; a szokásos vizsgálat során a fővárosi rendőr-főkapitányság pozitív véleményt adott: Balázst, aki kiszabadulása óta segédmunkásként (!), majd szerszám-kiadóként dolgozott a budapesti Elektroakusztikai Gyárban. Példás munkaerőnek írták le (uo.). Az igazságügy-minisztériumban mégis úgy döntöttek, hogy nem terjesztik kérvényét az Elnöki Tanács elé (1964. február 22. - uo.) 1965-ben dr. Balázs ismét kegyelmi kérelemmel próbálkozott; a rendőrség ismét igen jó véleményt adott a megbízható raktárosról, ám az igazságügy-minisztérium ezúttal is hajthatatlan maradt (uo.). Ugyanez történt 1966-ban is, bár dr. Balázs ekkor már jelezte, hogy kórházban volt, egészségi állapota romló. 1970 hozta el a „megváltást”: a gyulai megyei bíróság január 19-én mentesítette a hátrányos jogkövetkezmények alól. (A bíróságnak tíz év után volt lehetősége a volt elítéltet mentesíteni, amennyiben újabb bűncselekményt nem követett el.) Mivel Balázs 1959 áprilisában szabadult, letelt a tíz év, megkapta a mentesítést (uo.). 545. Orosháza, 1957. március 13. A városi vb határozata elbocsátásokról Kivonat a 7 oldalas titkársági, „bizalmas” feljegyzésből és az egyoldalas vb- határozatból; a feljegyzés hitelesítés nélküli másolat, a határozat tisztázat (a március 13-i, több pontból álló jegyzőkönyvet Csik János vb-elnök és Klimaj János vb-titkár írták alá s. k.). - BéML Orosháza vbjkv. 1957. március 13. (44/1957. vb sz. határozat) és Orosháza vb titkárság TŰK - 007/1957. 126
