Erdmann Gyula: Békés megye 1956-ban III/1. - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 25. (Gyula, 2008)

Eszterrel, 5 gyermeke van, akik közül kettő és a felesége, valamint 76 éves anyósa él a háztartásában, állami gazdasági kőműves havi 900 forint keresettel, vagyontalan, apja: Bartolf Mihály, anyja: Kreisz Erzsébet, büntetve nem volt, bűnös a népi demokratikus államrend elleni izgatás bűntettében. Ezért a bíróság 9 (kilenc) hónapi börtönbüntetésre, továbbá 600 (hatszáz) forint pénz mellékbüntetésre, s végül 3 (három) évre a választójog gyakorlásától és közhivatali állás vagy más hasonló jellegű tisztség viselésétől, valamint közfeladatok ellátásától eltiltásra ítéli. [...] [...] Indokolás I. A megyei bíróság a következő tényállást állapította meg: a) A vádlott személyi körülményei tekintetében: A vádlott német származású és anyanyelvű. A német SS-alakulatnál katonáskodott s a háborúban hadifogságba esett, ahol 7 évig - 1945. januártól 1951 decemberéig volt, majd folytatólag 1951. december 3-tól 1953. szeptember 17-ig mint nemkívánatos személy (volt SS-katona) volt internálva. 1955 óta a Csárdaszálíási A. G.-ban kőművesként dolgozott, munkája ellen nem volt semmiféle kifogás. A vádlott apja 1935-ig 1 kat. hold saját és 40 kat. hold bérelt földön gazdálkodott, az idő óta beteg, 1 kat. hold földjét elkobozták, mert a „Volksbund" vezetőségi tagja volt; a vádlott és vádlottnak egyetlen testvére támogatják. Vádlott 5 gyermeke közül a 12 és 14 éves lányok iskolai tanulók, 17 éves István utónevű fia ipari tanuló, budapesti lakos, akit 8 társával együtt fegyverrejtegetés miatt elítéltek, 20 éves Magdolna utónevű leánya honv. hadnagy felesége, 22 éves József utónevű fia motorszerelő, jelenleg katona. Vádlott a magyar honvédségben is teljesített katonai szolgálatot, a szolnoki 4-es utász alakulatnál. Vádlott 4 polgári iskolát végzett. [...] [...] b) A vádlott cselekménye tekintetében: A Csárdaszállási A. G. kultúrtermében 1956. október 27-én 20 tagú munkástanácsot választottak maguk közül a dolgozók. A kőművesek - közöttük vádlott is - ezen a napon a központtól távol dolgoztak. De mások is voltak, akik a szombati - 27-i - gyűlésen nem vettek részt. A távol voltakra tekintettel, a mezőgazdász indítványára, 29-én (hétfőn) ismét gyűlést hívtak egybe, amelyen ismertették a megválasztottak névsorát és feljogosították a gyűlés tagjait a megválasztottakkal szembeni esetleges kifogásuk megtételére. Amikor a munkástanácsba beválasztott Czakó nevű dolgozó neve elhangzott, a vádlott kifogásként azt a megjegyzést tette, hogy Czakó AVH-s volt. Czakó erre azt válaszolta, hogy „maga pedig SS volt". Vádlott ekkor kijelentette: „büszke vagyok rá, hogy SS voltam, mert harcoltam az oroszok ellen". [...]