Erdmann Gyula: Békés megye 1956-ban III/1. - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 25. (Gyula, 2008)

Kádár-kormányt és annak felhívásait, rendelkezéseit nem ismeri el, mert azt bábkormánynak és méltatlannak tartja arra, hogy a magyar dolgozóknak érvényes rendeletet adjon ki. Sem magára, sem pedig a magyar népre nézve nem ismeri el kötelezőnek a Kádár-kormány rendeleteit. Törvények és rendeletek alkotására ezentúl a forradalmi bizottságok lesznek hivatottak, s csak ezek lesznek kötelezőek mindenkire nézve." Vádlott ilyen, illetve ehhez hasonló kijelentéseket az előző napokban megtartott forradalmi tanácsüléseken is tett. [...] [...] A vádlott védője nem látta megnyugtató módon bizonyítottnak azt, hogy a vádlott a terhére rótt izgató kijelentéseket megtette volna. Többek között arra hivatkozott, hogy a tárgyaláson kihallgatott tanúk közül többen tettek olyan vallomást, hogy október 28-án vádlottat nem hallották beszélni. Demeter György tanú vallomását nem látja alátámasztottnak, s szerinte feltételezhető, hogy a tanú azért tett terhelő vallomást vádlottra a szovjet emlékműre kapcsolatosan, mert ezzel akarta az emlékmű [így] megrongálásával kapcsolatos felelősséget magáról elhárítani. Előadása szerint a gépállomás igazgatójának és párttitkárának leváltása a forradalmi bizottság javaslata volt

1 és vádlott a gépállomás dolgozói előtt ezt és ilyen formában tolmácsolta. A tanúvallomásokra való hivatkozással azzal érvelt, hogy sem az igazgató, sem pedig a párttitkár leváltására nem azok kommunista párttagsága, illetve meggyőződése szolgáltatott okot, mert a főmezőgazdász helyére a községi párttitkárt, Zöldi Lukácsot javasolták. [...] [...] Az igaz, hogy a vádlott által igazgatóvá kinevezett főmezőgazdász helyére, az egyes tanúvallomások szerint, Zöldi Lukács községi párttitkárt javasolta a vádlott, de elfeledkezett a védő arról, hogy e tanúk azt is elmondták, hogy a választás nem véletlenül esett Zöldi Lukácsra, de ellenszolgáltatásnak szánta ezt a kinevezést vádlott Zöldi Lukácsnak azért, mert az már az első percben csatlakozott az ellenforradalmárokhoz és együttműködött azokkal. [...] [...] A védelem a bizonyítási eljárás során több tanú kihallgatását kérte, kikkel a kihallgatott tanúk vallomásával szemben azt akarta bizonyítani, hogy a vádlott nem tette meg a tényállásban megállapított izgató kijelentéseket. A megyei bíróság a védőnek ezt a bizonyítás kiegészítése tárgyában előterjesztett indítványát elutasította, mert az eddig kihallgatott érdektelen tanúk vallomása alapján is megnyugtató módon bizonyítottnak látta a tényállásban megállapítottakat, másrészt pedig a kihallgatni kért személyektől elfogulatlan tanúvallomást a vádlottal közösen kifejtett ellenforradalmi tevékenységeiknél fogva sem várható. [így.] E bizonyítási indítvány elrendelése csak a büntető eljárás alaptalan elhúzását eredményezte volna. [...] [...] Horváth Lajos Borek Nándor Vlcskó János mb. bíró, a tan. elnöke ülnök ülnök Tisztázat, eredeti, s. k. aláírásokkal. - BéML - B. 398/1957.