Erdmann Gyula: Békés megye 1956-ban III/1. - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 25. (Gyula, 2008)

használtatta fel az ellenforradalmi tanács céljaira. Ezzel a cselekményével felbujtói minőségben lopás bűntettét követte el. [...] [...] Szabó Györgyné ülnök Laluska Pál felrendelt bíró Budás Miklós ülnök Tisztázat, eredeti, s. k. aláírásokkal. - BéML - B. 924/1957. 1 19 56 nyarán tagosítást hajtottak végre. Az ügy tömegjeleneteket váltott ki, mivel az 19 53. évi és azt megelőző tagosítások alkalmával a tsz-be nem lépő gazdákat súlyosan megkárosították (nem kaptak megfelelő csereföldet a betagosított helyett, nem kaptak kárpótlást sem). A község vezetői 1956 augusztusában, nem törődve az 1953. évi és korábbi előzményekkel, a parasztok rossz emlékeivel, elmulasztották a megfelelő előkészítést is, jóllehet érezhtő volt az erős feszültség. Augusztus 12-én, a népfront által szervezett falugyűlésen egyesek már a beszolgáltatási, átvételi árak emelését és adócsökkentést szorgalmaztak. Az augusztus 21-i tanácsülésen, a szokástól eltérően, több százan jelentek meg, s követelték, hogy a tagosításról legyen szó. A vb-elnököt, s a megérkző járási vb-elnököt is letorkolták. Pillanatok alatt kitört a diktatúra, főként annak agrárpolitikája ellen a tüntetés. A parasztemberek egymás után sorolták súlyos sérelmeiket. A tömeg követelni kezdte a korábban betagostott földek visszaadását, amiről jegyzőkönyvet is felvettek, amit a begyulladt tsz-elnökkel, vb-elnökkel és más funkcionáriusokkal is aláírattak. Ezt követte az FM-be induló küldöttek megválasztása. Az FM-ben a küldöttséggel közölték, hogy tagosítás pedig lesz Okányban is, mert a törvény előírja azt - de törekedni fognak arra, hogy az egyéni gazdák kisebb sérelmével járjon. Ezután a tagosítás rendben megtörtént, újabb ellenszegülés nem volt. Ennek ellenére a küldöttségben részt vállalókat, akik többsége az okányi eseményekben is aktívak voltak, a bíróság 1956. szeptember 25-én elítélte: K. Szilágyi Sándort 8, Kincses Sándort 5, Potzner Gézát 5, Opauszki Pált 3, Zagyva Lajost 4 hónapra. Börtönbe csak K. Szilágyi került, a többiek büntetését felfüggesztették. K. Szilágyi már augusztus 25-től előzetesben volt. O tehát a forradalom kitörésekor szabadult... - Uo. B. 936/1956. 2 A Rákosi-korban érvényes előírások szerint a meghatározott fejadagon felüli készleteket minden paraszt köteles volt beszolgáltatni, illetve nyomott áron átadni a felvásárló vállalatoknak. K. Szilágyit tehát nemcsak bíróság elé állították, de a kamráját is kiürítették bosszúból.