Erdmann Gyula: Békés megye 1956-ban III/1. - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 25. (Gyula, 2008)

galomban való tevékeny részvételnek minősítette, azaz súlyosbította, ám a büntetési időt nem változtatta meg (uo. - 1958. augusztus 19.). Borsos Gábor Nagyfáról szabadult, 1959. április 3-án, az 1959. évi 12. sz. tvr. (részleges közkegyelem) nyomán (uo.). Szabadulása után a tsz-ben dolgozott és többször kérelmezte mentesítését a büntetett előélet hatálya alól. A helyi rendőr 1963-ban még megrögzött ellenforradalmárnak nevezte, és nem támogatta kérvényét, egy év múlva már csak szépet írt róla, de ez sem volt elég, 1964-ben sem kapott kegyelmet. 1990. március 12-én semmisítette meg az ítéletet a megyei bíróság (uo.). 502. Gyula, 1957. október 4. A megyei ügyészség vádirata a nagykopáncsi Herczeg Gábor és társai ügyében Vádirat Herczeg Sándor nagykopáncsi lakos és társai ellen izgatás bűntette miatt folyamatban lévő bűnügyben. A nyomozás adatai alapján az alábbi tényállást állapítom meg: 1956. október hó 29-én Tótkomlós községben ellenforradalmi nagygyűlés volt, amelyen jelen volt többek között Herczeg Sándor nagykopáncsi lakos is. A gyűlés végeztével hazament Nagykopáncsra s még aznap elment a ottani tanácsházára, ahol Major Ferenccel, Mágori Jánossal, Halász Nándorral és Engi Györggyel arról beszélgetett, hogy Nagykopáncs községben is kellene olyan gyűlést tartani, mint amilyen a mai napon Tótkomlós községben volt. A gyűlést még ezen a napon akarták megtartani, azonban Szuszekár Mihály, a nagykopáncsi községi tanács vb-titkára mondotta, hogy az idő már késő, és ezért a gyűlés megtartását másnap, október hó 30-án délelőtt 10 órára határozták el. Még ezen a napon, a megbeszélés után Mágori János a nemzetiszínű zászlóból kitépte a címert, a vörös színű zászlókat és drapériákat pedig széjjeltépte, és csizmájával összetaposta, amint mondotta azért, mert akkor érzi magát igazán szabadnak, ha Magyarországnak magyar címere lesz, majd ezt követően egy gipszből készült szobrot az ablakon kidobott és utána csizmájával azt is összetaposta azért, mert azon Sztálin neve is szerepelt. Még ezen a napon a fent felsorolt jelen lévő személyek megtanácskozták, hogy a másnap megtartandó gyűlésen kit javasolnak a forradalmi tanácsba való megválasztásra. A javaslatba hozott neveket Herczeg Sándor írta fel egy papírlapra. Az október 30-án délelőtt megtartott nagygyűlést Herczeg Sándor nyitotta meg, s beszédében olyan kijelentéseket használt, hogy a kommunisták ideje lejárt, végre szabadok vagyunk. Követelte az orosz csapatok kivonását Magyarország területéről, és azt kiabálta, hogy kommunistamentes tanácsot