Erdmann Gyula: Békés megye 1956-ban III/1. - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 25. (Gyula, 2008)

hály több órán keresztül várta felöltözve az újabb felszólítást. Az idős házaspár az elkövetkező napokban is rettegve várta az éjszakát, és az állítólagos karhatalom ismételt megjelenésétől tartva, több éjszakát virrasztottak át. Makra Mihály ennek következtében súlyos szívbetegséget kapott, és még jelenleg is állandó gyógykezelésre jár. Vádlott ezt az esetet követően is több muronyi lakos ablakán zörgetett be éjnek idején és az előbbi esethez hasonlóan a karhatalomra hivatkozott. [...] [...] Horváth Lajos Bencsik Mihály Légrádi Istvánné mb. bíró, ülnök ülnök a tanács elnöke Tisztázat, eredeti, s. k. aláírásokkal. - BéML - B. 37911957. A felsorolt cselekményekért több mint 4 évet adni - értelmezhetetlen döntés, még ha a vádlott otromba tréfát engedett is meg magának. A Legfelsőbb Bíróság nem látta okát az enyhítésnek (1957. december 23. - uo.). 499. Gyula, 1958. január 7. A megyei bíróság ítélete a nagybánhegyesi Gozó József és társai ügyében Kivonat az ötoldalas, dr. Vermes Vilmos tanácsvezető és két olvashatatlan aláírása ülnök s. k. kézjegyével. - BéML - B. 80711957. Gozót 10 hónapig tartották közbiztonsági őrizetben, illetve előzetesben a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló mozgalomban való részvétel vádjával; a bíróság azonban felmentette. Gozó 1945 előtt hadapródiskolában érettségizett, zászlósként került a frontra, majd Németországban fogságba esett és 1945 végén érkezett haza. Kis földön gazdálkodott. 1956. október 27-én a falu nemzetőrparancsnoka lett, a forradalmi bizottság elnökének kérésére. Tevékenysége kimerült a rend és a vagyonvédelem biztosításában; fegyvereket szerzett ugyan (puskákat) a nemzetőröknek, de maga csak karszalagot viselt, fegyvert nem használt. Október 28án a mezőkovácsházi rendőrség utasítására próbálta néhány kommunistától a fegyvert beszedni (eredménytelenül). Erőszakot, durvaságot nem írhattak a számlájára. November 4-én fegyvereseket küldött a falu határába, a főúthoz, de csak azért, hogy ha jönnek az „oroszok", ne történjen semmi konfliktus. Fülöp László II. r. vádlott „kulák" származású volt s állítólag hangoshíradón „izgatott", sztrájkra szólított fel. A vádak nem igazolódtak. Egyetlen tanú (Vrabovszki György) vallomása alapján emelt az ügyész vádat Fülöp ellen. (Uo.)