Erdmann Gyula: Békés megye 1956-ban III/1. - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 25. (Gyula, 2008)
együtt kimentek ismételten Medgyesegyházára, s ott a pártbizottság épületében újra kutatást végeztek. E kutatás során azonban fegyvereket nem találtak. II. A megyei bíróság a tényállást a tárgyaláson kihallgatott vádlott és tanúk vallomása alapján állapította meg. Vádlott a cselekmény nagy részét elismerte, tagadta azonban azt, hogy ő Kertész Márton vb-elnököt felelősségre vonta volna, közölte volna vele azt, hogy csőre töltött pisztollyal várja a szabadságharcosokat. A megyei bíróság vádlott tagadásával szemben ezt tényként megállapította. E tekintetben Kertész Márton vallomását fogadta el, mely vallomást Szálai József és Csűrik Mihály vallomása is alátámasztotta. Tagadta a vádlott azt is, hogy azt közölte volna Mokrán Pál párttitkárral - miután az nyilatkozatot írt -, hogy egyben a végrendeletét is írja. [...] [...] Macskássy Istvánné Laluska Pál Kurunczi Jenőné ülnök mb. tanácsvezető ülnök Tisztázat, eredeti, s. k. aláírásokkal. — BéML - B. 34211958. A Legfelsőbb Bíróság 1958. július 30-án új eljárásra kötelezte a megyei bíróságot, mivel újabb, a vádlott mellett szóló adatok kerültek elő, pl. az, hogy egy A VH-s életét megmentette (uo.). A megyei bíróság 1958. szeptember 26-án hozta meg új ítéletét, melyben Perlakit egy évre ítélte el. A bíróság figyelembe vette, hogy a vádlott harmadmagával valóban kiszabadította a Battonyán letartóztatott Gyüre József határőr főhadnagyot és hazasegítette (uo.). Ezt az ítéletet a Legfelsőbb Bíróság 1958. december 15-én 3 évre felfüggesztett börtönre módosította, mivel Perlaki agrárproleár származású volt, jórészt parancsra cselekedett és valóban segítette az említett határőr A VH-st. (Uo.) 489. Gyula, 1958. szeptember 4. A megyei bíróság ítélete a mezőkovácsházi Papp Zoltán ügyében A Népköztársaság nevében! A gyulai megyei bíróság Békéscsabán, 1958. szeptember 2. és 3. napján, valamint Gyulán, 1958. szeptember 4. napján megtartott nyilvános tárgyalás alapján meghozta az alábbi ítéletet:
