Erdmann Gyula: Békés megye 1956-ban III/1. - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 25. (Gyula, 2008)

I. terhelt szegényparaszti családból származik, akinek apja gazdasági cseléd volt. O maga 1944 előtt egy rövid ideig szintén mezőgazdasági munkásként dolgozott, majd később lakatostanuló lett. 1940-1942-ig a múlt hadseregben tényleges katonai szolgálatot teljesített, majd ezt követően mint tartalékos, frontszolgálatra is be lett híva [így] 1944 októberéig bezárólag. Ekkor szovjet hadifogságba került, ahonnan 1945-ben tért haza. A múlt hadseregben szkv.-i rendfokozatot ért el, és bátorságáért tűzkereszttel is kitüntették. Vádlott 6 elemit végzett, nős, büntetlen előéletű, magyar állampolgár. Felesége szintén szegényparaszti származású. Vádlott 1951-ig különböző helyeken dolgozott, főként alkalmi munkával foglalkozott. Majd 1951-ben három hónapos tartalékos tiszti iskolára hívták be, és utána hivatásos állományba vették. 1955-ben egy kieg. tanfolyamot végzett, majd a Mezőkovácsházi Járási Kiegészítő Parancsnoksághoz került nyilvántartó tiszti beosztásba. Itt munkájával, magatartásával szemben különösebb kifogás nem volt. Szerény, visszahúzódó embernek ismerték. Párttag is volt. Majd az ellenforradalom időszakában tanúsított magatartása miatt a tiszti felülvizsgálat során 1956 decemberében leszerelték, és utána ő a dorogi Karbantartó- és Epítővállalatnál helyezkedett el, és itt dolgozott egészen letartóztatásáig. Vádlott cselekményét az alábbiak szerint valósította meg: Terheltet az ellenforradalmi események Mezőkovácsházán, szolgálati helyén érték, ahol az eseményekbe, egészen október 27-ig, egyáltalán nem kapcsolódott be. Majd október 27-én, felsőbb szervektől kapott utasításnak megfelelően, a járási kiegészítő parancsnokságon is meg kellett választani a forradalmi bizottságot. Mivel a kiegészítő parancsnokság kis létszámú volt, a parancsnokság választása reá esett, mindaddig szerény tisztre, és megbízták, hogy hívja össze a személyi állományt és szervezze meg a forradalmi bizottság választását. Terhelt ennek eleget is tett, és mivel ő szervezte a járási kiegészítő parancsnokság forradalmi bizottságának választását, őt annak elnökévé meg is választották. Ettől az időponttól kezdve az egyébként szerény terhelt megváltozott, ő, akit eddig a politikai és társadalmi események nem érdekeltek, gyorsan aktivizálta magát, és minden kérdés megvitatásában részt vett, egyszóval megkezdte közéleti szereplését. A Mezőkovácsházán is uralkodó zűrzavart I. vádlott akként használta fel, hogy a járási kiegészítő parancsnokságon megalakított forradalmi bizottságot úgy fogta fel, mint amelynek illetékessége az egész járás viszonylatában kiterjedne a fegyveres és rendészeti testületek viszonylatában. Holott ez a bizottság csupán a kis létszámú járási kiegészítő parancsnokság részére alakult. I. terheltnek mégis sikerült elérnie, hogy a járási kiegészítő parancsnokságon megalakult forradalmi bizottságot, melynek ő lett az elnöke, a köztudatban mindenütt úgy emlegették, mint járási katonai forradalmi bizottságot, és egyáltalán kétségbe sem vonták, hogy annak nincs illetékessége [így] a járás területén intézkedni katonai és rendőri ügyekben.