Erdmann Gyula: Békés megye 1956-ban III/1. - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 25. (Gyula, 2008)

tag kovácsmester, kb. havi 2000 forint keresettel, 4 gyermek atyja, akik közül már csak egy él az eltartása alatt, katona volt, 6 elemit végzett, apja: Zoltán György, anyja: -{Töltő Ilona, vagyona kb. 7 kat. hold föld, vádlott bűnös: folytatólagosan elkövetett népi demokratikus államrend elleni izgatás bűntettében. A megyei bíróság ezért a vonatkozó törvényhelyek alapján 2 (kettő) évi és 6 (hat) hónapi börtönre, mint főbüntetésre, 3 (három) évi időtartamra egyes politikai jogaitól való eltiltásra és 500 forint erejéig ingó vagyonának elkobzására, mint mellékbüntetésre ítéli. [...] [...] Indokolás: A megyei bíróság az eljárás adatai alapján az alábbi tényállást állapította meg: Id. Zoltán Gábor középparaszti családból származik, apja a Székelyföldön 3 kat. hold földön gazdálkodott és 6 gyermeket nevelt fel. Vádlott felesége középparaszti családból származik [így], ennek a szülei 15 holdas gazdálkodók voltak és a házasságukból 5 gyermek nőtt fel. Vádlott az 1919-es tanácsköztársaság idején vöröskatona volt és a Vörös Hadseregben harcolva Tokajnál és Salgótarjánnál is megsebesült. Békésről nősült, azután feleségével együtt visszatért Romániába és onnan 1938-ban költözött újra Magyarországra. Itten a felesége által örökölt 5 hold földön és a közösen vásárolt kb. 2 hold földön gazdálkodott 1951-ig, azután tsz-be lépett és 1956 őszéig a kamuti LeninTsz-ben volt kovácsmester, ahol az elmúlt gazdasági évben 860 munkaegységet szerzett és munkaegységenként 32 forintot kapott, vagyis a jövedelme 27520 forintot tesz ki és ehhez még hozzájön a háztáji gazdaságból származott terményekből és jószágokból keletkezett jövedelem.Vádlottnak 4 gyermeke van, de ezek közül már 3 felnőtt és csak egy 16 éves él eltartásában. Vádlottat a békési járásbíróság 1952-ben közellátás érdekét veszélyeztető bűntett miatt 1000 forint pénzbüntetésre ítélte, amit a vádlott kifizetett, előadása szerint egy süldő engedély nélküli levágása miatt kapta a büntetést. Vádlott Kamut községben a Hazafias Népfrontnak is az elnöke volt. A budapesti ellenforradalmi események hullámai nyomán Békésen 1956. október 29-én volt egy nagygyűlés, amelyen részt vett a vádlott is. Ezután a nagygyűlés után egy Gaál nevű mezőgazdász beszélt a vádlottal, hogy október 30-ra Kamutra is össze kellene hívni egy nagygyűlést. Vádlott családtagjai tudatosították is Kamuton, hogy október 30-án nagy-