Erdmann Gyula: Békés megye 1956-ban III/1. - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 25. (Gyula, 2008)

És ezzel kapcsolatban elmondhatjuk, hogy ennek köszönhető az, hogy ma az országban és a mi községeinkben is örömteljes szívvel várhatjuk a gazdag aratást. A másik, ami igen fontos tanulság számunkra, hogy akkor, amikor az osztályellenség a hatalom megszerzése céljából befurakodott, a tanácsban úgy­mondván likvidálta a törvényes tanácsot, amit a parasztság a leghatározottab­ban elítélt. Ezzel egy időben követelte az osztályellenség eltávolítását és a tör­vényes, illetve a törvényesen megválasztott tanács visszaállítását. 3 Az ellenforradalmárok, úgy, mint ahogyan egész népgazdaságunk vala­mennyi ágában, a mezőgazdaságban is igen nagy károkat okoztak. Azonban ez legjobban kihatott a termelőszövetkezetek és általában a szö­vetkezeti gazdaságra. Hogy az ellenforradalmárok mért vetették ki a hálót a termelőszövetkezeti gazdaságra, nyilván azért, mert ezzel az volt a céljuk, hogy onnan minél hamarabb visszaszerezzék földjeiket és azokat a gazdasági épü­leteket, aminek csakis a dolgozó parasztság, illetve a termelőszövetkezeti pa­rasztság lehet jogos tulajdonosa. [...] [...] Mi most már teljes tudatában vagyunk annak, hogy azok az intézke­dések, amelyeket pártunk, kormányunk a hibák kijavításának érdekében foga­natosított, anélkül is megtörténtek volna, ha hazánkban nem lett volna ellen­forradalom. Mert az ellenforradalmárok nem a hibák kijavítására, hanem a proletár­hatalom, a termelőeszközök megszerzésére vették az irányt. [...] Tisztázat Bali István tanácselnök, Gaál János, Zacsok Gábor és Szakái Ká­roly hitelesítők s. k. aláírásával. - BéML Mezőkovácsháza tanácsülési jkv. 1957. Az előadás minden mondata a tényeket elferdítő, meghamisító kádári propa­gandaszöveg ismétlése. 1 A beszolgáltatást Nagy Imre kormánya törölte el. L. 1956. sajtója 210. 2 Gigacz György - vö. 478. sz. dokumentum. (A forradalmi tanács ülésén szó sem volt a földek visszavételéről.) 3 Egyetlen olyan dokumentumot nem ismerünk - nemcsak Mezőkovácsháza, de az ország területéről -, amely igazolná azt, hogy a parasztság elítélte a forradalmat és vágyott a régi tanács után... 482. Szeged, 1957. október 15. A szegedi katonai bíróság ítélete a mezőkovácsházi Setény József rendőrhadnagy ügyében A Népköztársaság nevében! A szegedi katonai bíróság Szegeden, 1957. október hó 15. napján meg­tartott nyilvános tárgyaláson meghozta az alábbi

Next

/
Oldalképek
Tartalom