Erdmann Gyula: Békés megye 1956-ban III/1. - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 25. (Gyula, 2008)

Az ítélet szerint Hunyán is megkísérelte a párttitkár a mozgalom kézbevételét, akár álforradalmi fellépéssel is, de nem járt - ő sem - sikerrel. Jellemző, hogy ezúttal is a legnagyobb súllyal figyelembe vett tanúvallomásokat a párttitkár és a tanács vbelnöke tette... 395. Gyoma, 1958. december 17. Hunya „állambiztonsági operatív jellemzése" Hunya községben az 1956-os ellenforradalmi események is, mint általában a járás minden községében, azzal kezdődtek, hogy a helyi állami, párt és termelőszövetkezeti vezetőket állásukból eltávolították. Elsősorban támadásaikat a kommunisták ellen irányították. A helyi osztályidegen személyek már 23-án rádióból értesültek a budapesti eseményekről. Vérmes reményeket fűztek már az első napokban a jövőt illetően. Pl. Gubuc Sándor hunyai lakos feltűnő módon, az utcán hangoztatta, „most már jó, mert Budapesten ütik a kommunistákat". Ennek a körülménynek nagyon örült, és akivel találkozott, mindenkinek el is mondta. Október végén főleg a kulákok és más rendszerrel szemben álló személyek a rendszerrel szembefordultak. A Hazafias Népfront nevében nagygyűlést szerveztek, ahol a helyi lakosok közül sokan jelentek meg. És nem véletlenül olyan személyek, akik az ellenforradalomig mindentől távol tartották magukat. Ennek a gyűlésnek az előkészítése Fülöp Menyhért lakásán történt meg. Itt jelölték ki azt a 26 embert, akit később be is választottak a nemzeti bizottmányba. Ezen a gyűlésen Fülöp Menyhért kijelentette, hogy aki nem a községbe való, az nem is a nép embere. így az eddigi vezetők nagy részének semmi keresnivalója, ezek hagyják el a helységet. 1956. október 28-án alakult meg a nemzeti bizottmány, ennek elnöke Hunya Imre kulák lett. A nemzeti bizottmány valamennyi tagja kulákokból és közismerten rendszerrel szemben álló személyek közül lett megválasztva. Az újdonsült vezetőknek első feladatuk volt elégtételt adni az elmúlt évek során kisajátított kulák társaiknak. A helyi termelőszövetkezetekbe küldöttségeket szerveztek, és ezek követelték vissza a kisajátított kuláktanyákat, gazdasági felszereléseket és az állatállomány egy részét. Pl. Papp Zoltán és Tímár Imre megjelent a helyi Uj EletTsz-ben, követelték vissza a tsz használatába adott gazdasági felszereléseket, állatokat. Azzal fenyegetőztek, amennyiben nem adják vissza ingóságaikat, agyonverik a tsz vezetőit. Papp Zoltán és Kiszely Menyhért éjszaka keresték fel lakásán a tsz elnökét, s kifejtették, hogy ők mindig képviselték, és képviselni is fogják a kulákok érdekeit. És azokat rövid időn belül lakásukba vissza is költöztetik, és a termelőszövetkezet tagjait kihányják az utcára. Az ellenforradalom időszaka alatt a kulákok kisebb-nagyobb csoportokba verődve jelentek meg a helyi tsz-ek központjaiban, botokkal, ütőeszközökkel felfegy-