Erdmann Gyula: Békés megye 1956-ban III/1. - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 25. (Gyula, 2008)

folytatólagosan elkövetett népi demokratikus államrend elleni izgatás bűntet­tében. A megyei bíróság ezért: Fülöp Menyhért vádlottat a vonatkozó törvényhely alapján, az enyhítő szakasz alkalmazásával 1 (egy) évi és 2 (kettő) hónapi börtönbüntetésre, mint főbüntetésre, továbbá 1 (egy) évi időtartamra egyes politikai jogainak gyakor­lásától való eltiltásra, és rendőrségi őrizetben lévő 1 db írógép elkobzására, mint mellékbüntetésre ítéli. [...] [...] Indokolás A megyei bíróság az eljárás adatai alapján az alábbi tényállást állapította meg: Vádlott 3 holdas kisparaszt egyetlen gyermeke és jelenleg a szüleitől örö­költ kb. 3 kat. hold földön gazdálkodik. A felesége szintén kisparaszti szárma­zású. Felszabadulás előtt a vádlott szintén földműveléssel foglalkozott egészen 1935. évig, akkor gyümölcs-zöldség és gabona-kiskereskedői iparengedélyt kapott, és ezt az iparát folytatta 1946-ig. Vádlott a gabonakereskedést tulajdonképpen felvásárolói minőségben, egy nagyobb cég részére eszközölte. 1946-tól 1949-ig földműves-szövetkezeti alkalmazott volt a vádlott, és a helybeli földműves-szövetkezet megalakulásá­ban is részt vett. 1949-től 1952-ig vádlott a földjén gazdálkodott, azután ismét földműves-szövetkezeti alkalmazott lett, míg 1953 elején árdrágító üzérkedés és magánokirat-hamisítás bűntette miatt a Fővárosi Bíróság 1 évi és 6 hónapi börtönbüntetésre ítélte, melyből 1953 nyarán, az 1953. évi 11. sz. tvr. rendel­kezései folytán szabadult, és ez rehabilitálta is, úgy, hogy jelenleg a vádlottat sem büntetett előéletűnek, sem büntetlennek nem lehet tekinteni. [...] [...] Az 1956. októberi események hullámai Békés megyének a gyomai járásában különböző hatást váltottak ki. A gyomai járási pártbizottság egyik tagja október hó 27-én felhívta Szurovecz Jenőt, a hunyai községi párttitkárt és arról érdeklődött, hogy milyen az állampolgárok magatartása Hunyán. Ez a község egyébként az országutaktól és a vasúttól távol eső, mintegy 2-3000 la­kosú kisebb település. A párttitkár azt válaszolta az érdeklődésre, hogy egyelőre csak felvásárlá­si láz jelentkezik a községben, erre megbízták a párttitkárt, hogy még mielőtt ellenséges elemek kezdeményeznének valamilyen megmozdulást, szervezzen egy népfront-gyűlést, és azon keresztül próbálja meg levezetni az indulatokat, szükség esetére válasszanak ottan is „forradalmi bizottság"-ot. A párttitkár megbeszélte a helyi vezetőkkel, a járási párbizottságtól ka­pott utasítást és szerkesztetett egy falragaszt, amelyen a népfront bizottság ok­tóber hó 28-án de.-re, a nagymise utánra gyűlést hirdetett. A gyűlést a Hazafi-

Next

/
Oldalképek
Tartalom