Erdmann Gyula: Békés megye 1956-ban III/1. - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 25. (Gyula, 2008)

államrend mellett szóló röplapokat követeltek. Mivel közölte Csáki párttitkár, hogy ilyen röplapokkal nem rendelkezik, vádlott házkutatással fenyegette őt. Mivel Csáki András a röplapokat nem adta elő, így vádlott és társai a nélkül mentek vissza a tanácsházára, ahol jelentésüket a forradalmi tanács elnökének megtették. Vádlott 1956. október végén a határőrség kerületi parancsnokától utasítást kapott, hogy Lőkösházán is meg kell alakítani a katonai forradalmi tanácsot. Ennek értelmében vádlott november l-jén összehívta az őrs beosztottait a katonai forradalmi tanács megválasztása céljából. Ugyanezen alkalomkor a községi forradalmi tanács több tagját is meghívta az őrsre. A katonai forradalmi tanács megválasztása után vádlott egy határozatot olvasott fel, amely a kerületi forradalmi tanácsnak szólt. Ezen határozatot vádlott szövegezte, amelyben kifejezésre juttatta, hogy 1956. október 27-én a kerületi parancsnok parancsa ellenére a lőkösházi határőrség a nép mellé csatlakozott, segítséget nyújtottak a vasúti sínek felszedésében és életük feláldozásával is megakadályozzák, hogy szovjet katonák átlépjék a Magyar Népköztársaság határát. Ugyancsak kifejezésre juttatta, hogy a FEP szakadjon el határvadász parancsnokságuktól. Ezen határozatot vádlott felolvasta, majd megküldte a kerületi parancsnok katonai forradalmi tanácsának [így]. 1956. november 7-én a FEP a román harcosoktól egy vörös zászlót kapott, amelyet kitűztek a laktanya épületére. Rövid idő után azonban onnan ismeretlen körülmények között levették. Vádlott az egyik hőr.-nek utasítást adott, hogy a laktanya előtt beton alapzatra épített vörös csillagot törje össze, melyet nevezett harcos végre is hajtott. Ezen időkben a kerülettől egyik elöljárója [így] ment ki, majd amikor az irodában beszélgettek, ott szétszórva találta szovjet kultúra [így] című folyóiratot, s azt a vádlott leköpte, taposta, majd kijelentette, hogy a „vörös ördögöktől kultúrát nem tanul, elég volt 12 esztendeig". Az MSZMP megalakulása után az alakulat párttitkára tagbélyegek rendezésével kapcsolatban vádlottal is beszélgetett, mely alkalomkor vádlott kijelentette, hogy „tagbélyeg nem kell, mivel pártra nincs szükség a hadseregben". Vádlott az ellenforradalom egész idején, sőt annak leverése után is ellenforradalmi magatartást tanúsított. így Vigh István pe.-nek [polgári egyénnek] azt a kijelentést tette, hogy „ha a szovjet harcosok megjelennének, az utolsó leheletéig harcolna ellenük, és ha nem ezt tenné, hát akkor őt lője agyon". E célból pisztolyát ajánlotta fel'Vigh István pe.-nek. Ugyancsak több esetben kijelentette mások előtt, hogy „kommunista tiszti környezetét meg fogja tisztítani". Majd az ellenforradalmat dicsőítette, és a megalakult Forradalmi Munkás-Paraszt Kormányt orosz ügynököknek nevezte. 1956. december 6-án Lőkösházán tüntetés volt, melyről a forradalmi tanács tagjai vádlottat értesítették és kérték, hogy a határőrség is vegyen azon részt. Egyébként vádlottal azt is közölték, hogy ezen tüntetés néma tüntetés lesz. Ezt követően vádlott összehívta beosztottait és közölte velük a tüntetésen való részvételt. Ezen alkalommal több tiszt ellene szólalt fel, majd végül is tartva vádlott eddigi magatartásától és tevékenységétől, beleegyeztek a tüntetésen