Erdmann Gyula: Békés megye 1956-ban III/1. - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 25. (Gyula, 2008)

Délután, [a] késői órákban a tüntetés megindult a gépállomás irányába is. A gépállomás irányából a felvonuló tüntetőket a járási forradalmi tanács ellenforradalmárai visszatérítették és a tanácsházhoz vezettették fel. A tanács előtt lévő piactéren a járási forradalmi tanács kiküldötte felolvasott az összegyűlt tömeg előtt egy 18 pontból álló ellenforradalmi követelést, melyet a nép jogos követelményének nyilvánított. Azután a tüntető ellenforradalmi tömeg a községi tanácsházára nyomult be. A tanácsházán megválasztották a nagygyűlésen az úgynevezett forradalmi tanácsot. A forradalmi tanács agilisabb tagjai a következő személyek voltak: 1. Bodor György a forradalmi tanács elnökéül lett választva. 2. Simon Géza kunágotai lakos, egyébként földműves foglalkozású lett a forradalmi tanács elnökhelyettese. 3. Pócsik István 15 kat. holdas középparaszt, 4. Czabai Zoltán kisiparos, 5. Szilágyi János földműves, 6. Császár Sándor földműves, újonnan földhöz juttatott személy, 7. Czabai Lajos földműves, 10 kat. holdas középparaszt, 8. Angyal István ált. iskolai nevelő, 9. Czene János földműves, középparaszt, 10. Boldog András középparaszt, 11. Ifj. Nóvák József földműves, középparaszt szülők gyermeke [...] [...] A forradalmi tanács tagjai közül az alábbi személyek voltak tudomásunk szerint a volt Sulyok-párt

1 tagjai: 1. Bodor György, a forradalmi tanács elnöke, 2. Czabai Zoltán, 3. Angyal István. 2. 1956. október hó 28-án lezajlott ellenforradalmi megmozdulás idelye [így] alatt, mielőtt a forradalmi tanácsot létrehívták volna, tudomásunk szerint Gyuláról, Kevermes és Lőkösháza községből ideérkezett ellenforradalmi hangadók vezetésével délután 6 órai időközben a községi pártházba hatoltak be. A behatolás után Ivanics Bertalan nevelő, Bubori Béla kunágotai lakos, földműves tevékenykedésén az összesereglett tömeg felbuzdulva a pártházban lévő fontos iratokat kirámolták, azt az ablakon át kihányva felgyújtották. Közben a pártházban lévő berendezések nagy részét megrongálták, a képeket a falról leverték. Még a páncélszekrényben lévő iratokat is kivenni akarták a szekrény feltörésével, de az az erőszakos rombolásnak ellenállt, és azt felnyitni nem tudták. Az iratok nagy részét felégették, míg egy hányadát meghagyták azzal a kifelyezett [így] szándékkal, mint ahogyan egyik ellenforradalmár kijelentette, Ivanics Bertalan, hogy ezekre még szükség lesz, hogy megállapítani tudjuk és felhasználjuk az adatokat a párttagok ellen. [így] 3. A forradalmi tanács első intézkedése volt az úgynevezett nemzetőrség felállítása. A nemzetőrséget a forradalmi tanács az első nap este, 1956. október hó 28-án felállította. A nemzetőrség tagjai mintegy 15-20 fő lehetett [így]. A nemzetőrség parancsnoka Bodor Gábor volt, ki a Sulyok-párt agilis tagja volt. Agilis szerepet töltött be a nemzetőrség tagjai sorában a parancsnok helyettese,