Kereskényiné Cseh Edit: Források a Békés megyei cigányság történetéhez. Dokumentumok a Békés Megyei Levéltárból 1768-1987 - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 24. (Gyula, 2008)

DOKUMENTUMOK

Gyula, 1820. december 28. Az Orosházi járás főszolgabírójának és esküdtjének jelentése a cigány kovácsokról Alólírtak az 1234. számra alázatosan jelentjük a Tekintetes Nemes Vármegyének, hogy mi, bizonyos orosházi újmagyar és kovács mesterséget gyakorló személyek, úgymint Roczó Illés, Hamza István és Trutz Tódor által Felséges Nádorispány Eő Királyi Főhercegségéhez az iránt feladatott panaszokat, hogy az orosházi céhbeli kovács társaság őket mesterségeknek gyakorlásában háborgatja, folyó esztendő november hónapnak 30-án Orosházán felvizsgáltuk, mely is ekképpen terjesztődik elé, hogy neki tudni illik, minekutána az orosházi kovács- és kerékjártó társaság a múlt 1819. esztendő október 15-én, mostani dicsőségesen uralkodó felséges fejedelmünknek kegyelmes engedelmével a céhbeli privilégiumot

1 kinyerte, annak okáért azon időnek kezdetében a társaság az orosházi efféle mesterembereket az arra fordított taksáknak

2 és költségeknek proportio

3 szerint való concurrentiája

4 mellett a céhbe való beállásra minden személy-válogatás nélkül meghívta, amint is azon társaságnak összeszerkesztetések alkalmatosságával az alólírtak a nevezett mesteremberek állapotjukban tanácsadások által influáltak

5 is, és minek utána már nagy része a tagoknak összeállott, azonban a három panaszosoknak bevételek iránt oly nehézségek adták volna elő magokat, hogy ők soha sem inasi, sem legényi esztendőket a mesterség tanulásában nem töltöttek, egyedül mint újmagyarok csak eleikről reájuk maradott szokásból vették légyen fel az efféle mesterségnek néminemű tudományát, és így a mesterséget annak regulája

6 szerint nem is értenék. Mindazáltal az alólírtaknak azon előterjesztett közbenvetésekre, hogy most, amidőn a céhbeli társaság egészen újonnan formáltatik össze, ne feszegettessen egynek is annyira a mesterségben való tanultsága, hanem minthogy azon kérdéses három újmagyar is kebelbéli lakosok legyenek, azokat is hasonló taksa letétel mellett iktassák be önnön társaságukban, melyre az orosházi kovács-és kerékjártó céhbeliek annyira reáhajlottak, hogy mindnyájan a három nevezetteknek bevételére magukat minden engedelmességgel ajánlották s lekötelezték, amint is az instansok

7 közül Hamza Istvánt valóságosan be is vették, hanem a másik két instans nyakasán megátalkodva azt deklarálták

8 az alólírottak előtt is, hogy őnékiek céh nem kell, hanem ők ezentúl is céh nélkül fognak dolgozni, úgy mint azelőtt. Nékiek abban senki sem fog parancsolni, minthogy pedig a kegyelmes céhbeli privilégiumnak

9 32. articulusa

10 egyenesen meghagyná, hogy amely helyben céh vagyon, ottan a kontárok (Stöhrer) meg ne szenvedtessenek, annak következésében ezen céhbeliek a két akaratos instanst a kovácsmesterségnek gyakorlásában annyira restringálták,

11 hogy nékiek mint kontároknak, csak némely aprólékos és azt is kisfújóval megtehető eszközöknek kovácsolására adtak engedelmet, melynél fogva fakadtak azután a két nevezett nyughatat-