Kereskényiné Cseh Edit: Források a Békés megyei cigányság történetéhez. Dokumentumok a Békés Megyei Levéltárból 1768-1987 - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 24. (Gyula, 2008)

DOKUMENTUMOK

család az, ami valójában a gondot jelenti, mert ezeknél nincs folyamatos munkaviszony, és számottevő változás nem is várható még a több év óta tartó állandó rábeszélés hatására sem, habár rövidebb, hosszabb ideig tartó próbálkozás esetenként előfordul. Sajnos ezek az emberek azok, akik legkönnyebben befolyásolhatók, főleg a rossz irányba, jó irányba nehezen. Alkalmanként a több hónapos folyamatos munkaviszonyt feladják, azért, mert egy kirándulásnak számító egy-két hetes alkalmi munkán viszonylag jobban keresnek. Ilyen esetek után a munkaadó üzemek természetesen sokkal jobban megfontolják a cigánycsalád-gondozó segítség és munkaalkalom iránti kérelmét. Szomorú dolog az, hogy amikor a Cigányújság újságírója meglátogatja ezeket a családokat, csak a tanácshoz küldi őket, és csak a lakásproblémájuk megoldásáért. Miért nem munkaalkalomért és munkakönyvért, és miért nem küldi azokhoz a kiköltöztetett családokhoz, rokonokhoz, ismerősökhöz, akik munkavállalással, iparkodással, törekvéssel ugyanabból a környezetből ki tudtak kerülni, és otthont tudtak teremteni maguknak. Lehet hogy már nem szívesen látott vendégek ? A telep végleges felszámolása az akarat, a törekvés, a jóindulat és a segítőkészség mellett is elsősorban a telepi lakosok hozzáállásán, akaratán, munkavállalásán, a társadalmunk számára hasznos és értékes emberré válásán alapul. Bízunk abban, hogy a kitűzött tervünk szerint a tervidőszak végére a telep teljes felszámolása megtörténik. Mihály András tanácselnök BéML XXIII. 25. a. A Békés Megyei Tanács VB. szaktitkárainak iratai. Cigányügyi koordinációs bizottsági titkár iratai 1987. 37-U-O. III. 67/51. írógéppel írt tisztázat. 65/c Szarvas, 1987. október hó A szociális követelményeknek meg nem feleló' lakótelep felszámolásának állása Szarvas városban Városunk északkeleti részén a harmincas években alakult ki az ún. Krakó, ahol a kedvezőtlen, mély fekvésű területen kb. 200 család lakott igénytelen, födém nélküli, „putri" jellegű épületben. A lakások nagyobbik hányada avulásnak indult, mert karbantartásukra a bennlakók nem fordítottak gondot. Néhány igényesebb család viszont épületét korszerűsítette. Rontotta a helyzetet az a fokozódó zsúfoltság, ami a családlétszám növekedése miatti szakszerűtlen, vert falú, primitív toldaléképítéssel alakult ki. Az így kialakult kedvezőtlen, a szociális követelményeknek meg nem felelő telep felszámolása 1965. évben indult, s tart folyamatosan napjainkban is.