Kereskényiné Cseh Edit: Források a Békés megyei cigányság történetéhez. Dokumentumok a Békés Megyei Levéltárból 1768-1987 - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 24. (Gyula, 2008)

DOKUMENTUMOK

jávai, hitvilágával, nyelvjárásaival kapcsolatban. Új utakon járó kutatómunkájának elismeréseként tagjává választotta a Magyar Xéprajzi Társaság, a párizsi Association des Études Tsiganes és a londoni Gypsy Lore Society. 2 Az Erdős Kamill-hagyaték rendezésében, leltározásában, a gyűjtőmunka folytatásában kiemelkedő szerepe volt Bencsik János gyulai múzeumigazgatónak. 3 Lásd Bencsik János: A cigányok változó jelenünkben. Kiállításvezető. A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 73. szám. Gyula, 1982. 4 Lásd a 3. jegyzetet. 62. Szeghalom, 1982. szeptember 29. Tájékoztató a Szeghalmi járásban élő cigány lakosság helyzetének változásáról a Békés Megyei Tanács V. B. Cigányügyi Koordinációs Bizottságának 1982. októberi ülésére A területünkön élő cigány lakosság helyzete az utóbbi években jelentősebb járási vagy más fórumon külön értékelésre nem került. A nagyobb létszámú cigány lakossággal rendelkező nagyközségek, pl. Vésztő, Szeghalom rendszeresen tárgyalják e témát tanácsi testületi üléseken. A cigány lakosság helyzetének alakulását a járási hivatal folyamatosan figyelemmel kíséri. A hivatal legutóbb 1979-ben községi tisztségviselői értekezleten önálló napirendként foglalkozott e kérdéssel. A járási hivatal és az érintett helyi tanácsi szervek ez irányú tevékenysége a felsőbb párt és állami szervek vonatkozó rendelkezésein, a tárcaközi koordinációs bizottság 3/1981. számú állásfoglalásán és a Békés Megyei Tanács V B. 94/1981. (X. 13.) vb sz. határozatával jóváhagyott intézkedési tervben foglaltakon alapul. A járásban összesen 1535 fő cigány él, mely az összlakosság 2,6%-át teszi ki. Számukat tekintve településenként rendkívül nagy a szóródás. Jelentős a cigányság aránya Vésztő, Szeghalom, Körösladány, Füzesgyarmat nagyközségekben, Körösújfalu és Körösnagyharsány községekben és egyáltalán nincs pl. Kertészsziget, Bucsa, Biharugra községekben cigány lakos. A nemek szerinti megoszlás megközelítőleg azonos. A cigányság arányának növekedési üteme évi 5% körül van a járásban, melynek körülbelül fele születésekből, másik fele kívülről, Hajdú-Bihar és Szolnok megyéből betelepülőkből ered. Nem általános, de egyre gyakoribb, hogy a cigány nők elfogadják az orvosok születésszabályozással kapcsolatos tanácsát, sőt a fiatalabbak részéről nem ritka a fogamzásgátló szerek iránti igény, amely még néhány évvel korábban szinte kizárt volt. Ez a cigányság életmódjának változását is példázza. Noha messze nem lehet ésszerű családtervezésről beszélni, mert a cigányok születési aránya háromszorosa az átlag születéseknek. A munkaképes cigányság a járásban 743 fő, melyből állandó munkahellyel