Kereskényiné Cseh Edit: Források a Békés megyei cigányság történetéhez. Dokumentumok a Békés Megyei Levéltárból 1768-1987 - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 24. (Gyula, 2008)

DOKUMENTUMOK

de véleménye szerint azt is szem előtt kell tartani, hogy milyen áron próbálják ezt megvalósítani. Az ügyészség, bíróság részéről esetenként a reagálásoknak sokkal gyorsabbaknak, határozottabbaknak kellene lenni. Dr. Sajti Imre a Békés Megyei Rendőr-főkapitányság helyettes vezetője: A beszámoló valamivel kedvezőbben tünteti fel a helyzetet, mint amit a mellékelt statisztikai adatok mutatnak. Véleménye szerint tapasztalható bizonyos aktivi­zálódás (hangoskodás, erőszakos cselekményekben való részvételi arányok, ita­lozás stb.). A segélyezésnél a család jövedelmét vegyék alapul, s erre a helyi tanácsok figyelmét javasolta felhívni. Békéscsaba város gyakorlatát hozta fel pél­dának. Véleménye szerint csak azokat a cigány családokat kell nyilvántartani, akik még nem illeszkedtek be. A megyében jelenleg 480 veszélyeztetett cigány gyermek van. Ha bizonyítható a veszélyeztetés, akkor inkább vállalni kell az állami gondozást, minthogy a problémák újratermelődjenek. Ebben a munká­ban a körzeti megbízottak aktívan részt vesznek. A megyében 200 cigány rok­kant van. Ezek között igen sok a fiatal. Javasolta, ennek okát a megyei egészség­ügyi osztály mérje fel, az intézkedési tervvel egyetért. Kozák Ferenc, a megyei KISZ-bizottság titkára: részletes tájékoztatást adott a KISZ megyei bizottsága és a Magyar Úttörők Szövetsége megyei elnökségé­nek a közelmúltban tartott üléséről, ahol részletesen elemezték a cigány fiatalok körében végzett munkát. Kozák Istvánné dr., osztályvezető: A jövőben az eddigieknél nehezebb fel­adatokat kell végrehajtani a megyében. Ahhoz, hogy a cigányok beilleszkedje­nek, előfeltétele az, hogy a cigányok körében nagyobb számú a sokgyermekesek aránya, s így nagyobb arányban viszik el a segélyt. Végül rámutatott arra, hogy ahol a tanács 15-20 évvel ezelőtt elkezdett foglalkozni a cigányok helyzetével, ott ma már nincs cigánykérdés, [mint] pl. Mezőgyánban. A differenciálással egyetértett, de azt településenként, családonként kell végezni. Kormányhatá­rozat alapján két vonatkozásban vezérnek nyilvántartást. Óvodáskortól a szak­munkásképzés befejezéséig, és a telepekről. Más nyilvántartásra nincs szükség. Dr. Szabó Sándor általános tanácselnök-helyettes: A hozzászólások is alá­támasztják, hogy a vb nagy felelősséggel foglalkozik a napirenden szereplő, tár­sadalmi szempontból is nagyon fontos kérdéssel. A két évtized alatt igen nagy fejlődés, előrehaladás történt, de jól tükrözték a hozzászólások, hogy egyes te­rületeken stagnálás és negatív jelenség is van. Szigorú tárgyilagossággal kell ezt megítélni, mert csak így lehet a további feladatokra, tennivalókra vonatkozó döntéseket meghozni. A differenciált vizsgálódással egyetértett. Hogy ne legyen cigánykérdés, már az óvodában kell elkezdeni a munkát és folytatni az iskolá­ban, a munkahelyen. Ennek érdekében nagyon szívós és következetes munkát kell végezni. Ehhez a munkához igényelni kell az életkörülményt már megvál­toztató, új életfelfogásban, körülményben élő aktivisták munkáját is. A bűnözés terén csak állampolgárt kell látni, azt kell nézni, hogy mit követett el, s az alap­ján kell elbírálni tettét. Fel kell kelteni a cigány lakosság körében a jobb, kultu­ráltabb élet iránti igényt. E téren a művelődési intézményeknek nagy lehetősé­geik vannak. Javasolja, hogy a vitában elhangzottakat a cigányügyi koordinációs

Next

/
Oldalképek
Tartalom