Kereskényiné Cseh Edit: Források a Békés megyei cigányság történetéhez. Dokumentumok a Békés Megyei Levéltárból 1768-1987 - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 24. (Gyula, 2008)
DOKUMENTUMOK
nak megküldtük. Időszaki kiállításon mutattuk bc - 1978-ban Gyulán a Vármúzeumban - a megyénkben élő cigány lakosság változó életét, Erdős Kamill hagyatékának egy részét, s előkészítés alatt áll a cigány lakosság tárgyi kultúráját, változó életét bemutató megyei kiállítás. A kiállítás 1982-ben az Erkel Múzeumban kerül megrendezésre 3 . A múzeum kialakította a cigány néprajzkutatók munkaközösségét, Végegyházán, Szeghalmon, Szarvason végeztek gyűjtést. Időszaki kiadványaival a magyarországi cigány néprajzkutatás orientálásában is szerepet kezd betölteni. Első ízben ez év augusztusában öt napos múzeumi gyűjtőtábort rendeztek Végegyházán. Jelentős előrehaladás történt a cigány lakosság körében az ismeretterjesztő előadások szervezett tartásában. A cigány közösségekben, klubokban, munkahelyeken egészségügyi, lakásberendezési, kertművelési, állattartási, utazási tájékoztatók, beszélgetések szerveződtek az ismeretek bővítésére, a jogok és kötelezettségek ismertetésérc. A megyei TIT szervezete segíti az ez irányú elképzelések sokrétű megvalósulását. A fenti összegezés bizonyítja, hogy a közművelődés sokszínű lehetőségével az elmúlt időszakban szervezettebb, következetesebb, célirányosabb tevékenységet fejtettek ki megyénkben az érintettek a cigány lakosság körében. Szükséges azonban a közművelődési tevékenység továbbszélesítése, közvetlenebbé, rendszeresebbé tétele. III. Lakáshelyzet A BMT V B. Építési, Közlekedési és Vízügyi Osztálya és a helyi tanácsok végrehajtó bizottságai irányítása mellett a szociális követelményeknek meg nem felelő lakótelep-felszámolás terén a IV és V ötéves tervidőszakban jelentős előrelépés történt (6. sz. melléklet). Felszámolásra került 14 telep. A fenti eredményt az V ötéves tervben annak ellenére érték el, hogy a megyei OTP-n keresztül biztosított 400 keretszámból - feltételek hiánya miatt - csak 213 db-ot használtak fel. Érdemes megfigyelni a vásárlás felé történő arányeltolódást annak ellenére, hogy a 100 000 Ft-os vásárlási kölcsönből egyre kevésbé lehet megfelelő műszaki állapotú lakóházat vásárolni. (7. sz. melléklet). A megyét sújtó jelentős ár- és belvíz a telepi lakások egy részében is kárt okozott, kb. 150 család kapott belvizes kölcsönt. Az üresen álló lakóház-vásárlási kölcsön jelentős számú felhasználása - kb. 140 család - is elősegítette a telepek teljes felszámolását, a telepen élők számának jelentős csökkentését. Ma 582 fő él telepen 259 épületben. A széttelcpítést nem sikerült minden telepfelszámolásnál megvalósítani (Békés, Mezőberény, Sarkad, Doboz, stb.). Ez újabb problémát okoz, valamint az is tény, hogy a sok egyszobás lakásban a zsúfoltság ismét bekövetkezett, több generáció él együtt ismét (265 család). A helyi tanácsok a megyei tanács vb központi támogatása mellé - évi 200 ezer Ft - saját alapot is képeznek a telepfelszámolás meggyorsítására (Tótkomlós, Szarvas, Mezőberény, stb.), így is segítik a kölcsön és a tényleges költség
