Kereskényiné Cseh Edit: Források a Békés megyei cigányság történetéhez. Dokumentumok a Békés Megyei Levéltárból 1768-1987 - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 24. (Gyula, 2008)

DOKUMENTUMOK

Szellőzőművek sarkadi gyára, Fővárosi Ruhaipari Vállalat szeghalmi telepe, HAFE békéscsabai gyára, Kertészeti és Köztisztasági Vállalat, Békés Megyei Víz- és Csatornamű Vállalat, stb.) szakmatanulásukat, nyolc általános elvégzését, lakáshoz juttatásukat is elősegítik. A vándoroló munkásokat nem szeretik a vállalatok. A szakképzetlen cigány dolgozók munkában tartására fokozott figyelmet keli fordítani. Megyei feladat a lakóhelyen, vagy annak közelében való munkaalkalom teremtése, különösen a cigány nők, cigány fiatalok munkába állítása érdekében. A Szakszervezetek Megyei Tanácsa is segítséget adott, és a szakmaközi bizottságok (Építők, MEDOSZ, KPVDSZ, ÉDOSZ) is jobban figyelemmel kísérik a munkahelyek cigány dolgozóikkal való törődését: a megtartás, nevelés, a szociális, kulturális juttatásokból való részesedés érdekében. E téren még további lehetőségek vannak a segítésadásra. A BMTV B. Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Osztálya aTsz-szövetségekkel szorosan együttműködve kíséri figyelemmel a mezőgazdasági területen kis számban dolgozó cigány lakosok élet- és munkakörülményét. A MÉM-TOTfelhívás megyei megvalósítása érdekében az osztály intézkedési tervet adott ki 1980-ban és következetesen elősegíti végrehajtását. A BMTV B. Pénzügyi Osztálya a pénzfedezet biztosításával elősegíti a sokirányú tevékenység megvalósítását. A Pályaválasztási Tanácsadó Intézet tevékenységével segíti azt, hogy a 8. osztályt végzett tanulók kb. 90%-a továbbtanul. Sajnos a továbbtanuló gyermekek majd 40%-a lemorzsolódik az első két évben a szakmunkástanuló intézetekből. A cigány gyerekek pályaválasztását segíti elő a pályázat meghirdetése. Ezt a célt szolgálják a kiállítások rendezése, a nyári táborokban történő foglalkozások tartása, kiadványok megjelentetése. A teleppel rendelkező és rendelkezett települések iskoláinak látogatása, segítése is hozzájárul, hogy a munkához való viszony még kedvezőbbé váljék, elsődlegesen a cigány ifjúság körében. II. Oktatási, művelődési helyzet 1 .A BMTV B. Művelődésügyi Osztálya által az V ötéves terv folyamán kifejtett következetes, céltudatos tevékenység eredményezte, hogy az egyes településekben meglévő (Békés, Sarkad, Doboz, Szcntetornya, Endrőd) elmaradás ellenére jelentősen nőtt az V ötéves tervben az óvodába járó cigány gyerekek száma. Míg 1979-ben csak 297 fő járt óvodába, addig az 1980/81. tanévben 466 cigány gyerek (4. sz. melléklet). Kiemelkedő Mezőgyán, Vésztő tanácsának tevékenysége, ahol a cigány gyerekek 100%-a jár óvodába. Jó Orosháza, Gádoros, Elek, Gyoma, Kétcgyháza, Mezőberény, Geszt tanácsainak ez irányú tevékenysége. A cigány gyerekek iskolára éretté válásához nélkülözhetetlenül szükséges az óvoda, ezért tovább szorgalmazza az osztály a hároméves kortól történő óvodába járás feltételeinek - objektív-szubjektív - megteremtését, mely Sarkad esetében különösen rossz. Gond az, hogy döntő többségük egy évig sem járt óvodába az iskola előtt.