Kereskényiné Cseh Edit: Források a Békés megyei cigányság történetéhez. Dokumentumok a Békés Megyei Levéltárból 1768-1987 - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 24. (Gyula, 2008)
DOKUMENTUMOK
A lakásvásárlással a jogos igények viszonylag gyorsabban kielégíthetőek. Ez a lakásbiztosítási forma - bár műszaki állagában rosszabb lakást eredményez, mint az új építése - egyszerűbb, gyorsabb, kevesebb előtakarékosságot igényel, kevésbé körülményes mint az építés, biztosítja a széttelepítést stb. Vannak azonban olyan tapasztalatok, amelyek arra figyelmeztetnek, hogy a lakóházvásárlással és építéssel még körültekintőbben kell foglalkozni. Több településen a belvíz okozta épületkár újjáépítéséből származó építkezések alkalmából pl. a kivitelező kérésére egy utcában, vagy a volt telep területén került sor a cigányság új lakáshoz juttatására. Az egy területen történő lakásvásárlás káros hatását példázza Sarkad nagyközség esete is, ahol egy területre koncentrálták a lakásvásárlások döntő többségét, és mivel az első vásárlások után a lakások értéke a környéken jelentősen csökkent, az ottani lakosság körében ellenhangulat támadt. A cigányság egy része az erején felüli kölcsönjuttatások igénybevétele miatt jelentősen eladósodott, és sok esetben probléma a törlesztés behajtása. Azt, hogy az említett problémák ellenére is jelentős eredményeket tudtunk elérni, elsődlegesen az összehangolt, tervszerű munkának köszönhető. A helyi tanácsok, társadalmi és tömegszervezetek segítő, irányító, szervező, ellenőrző tevékenysége mellett a kivitelezők és a kölcsönt engedélyező OTP-fiókok is igen sokrétű, nagy körültekintést és türelmet igénylő munkát végeztek. 3. Oktatás Az elmúlt években a cigány lakosság helyzetének és kulturális színvonalának emelésére tett megyei és helyi intézkedések számos eredménnyel jártak. Az általános előrehaladás mellett azonban még ma is sok a gond, és nem kívánt jelenségek is tapasztalhatók. A körültekintő intézkedések ellenére pl. csak lassan emelkedik az óvodába felvett cigány gyermekek, a 8. osztályt elvégzők száma. (4-5. sz. melléklet). Lassú a fejlődés a felnőttek oktatásánál, és bár emelkedő a közművelődési rendezvényeken résztvevők száma, aktivitásuk még nem kielégítő. Az 1977/78. tanévben 1585 cigány gyermek van az általános iskolákban, akik az össztanulóknak a 3,6 %-át jelentik. Az óvodákban az 1977/78-as tanévben számuk 391, az összes óvodába járók 2,34%-a. Az óvodába nem járó cigány gyermekek többségét sikerült az iskolára előkészítő foglalkozásokra bevonni. A 473 iskolára előkészítős gyermekből pl. 190 gyermek cigány volt. Évről évre eredményesebb a cigány gyermekek beiskolázása, bár a 6 éves korú cigány gyermekek között sok az iskolaéretlen. Az első osztályos cigánygyermekek 30-30%-a pl. túlkoros. A kisegítő iskolai tanulók 25%-a cigány. Napközis ellátásban részesült a cigány gyermekek 32,2%-a, ami 1973/74. tanév 29,7%-ához viszonyítva jelentős növekedés. A nevelőotthonainkban élő gyermekek 28%-a, a nevelőszülőkhöz kihelyezetteknek pedig 27%-a a cigány származású. Kizárólag cigány tanulókból álló osztályaink nincsenek. A cigány gyermekek kb. 32-36%-a jut el a 8. osztályba. Az 1976/77. tanévben a 90 nyolcadik osztályos cigány gyermek közül 10 a gimnáziumokban, 6 a szakközépiskolákban, 59 a szakmunkásképző iskolákban
