Kereskényiné Cseh Edit: Források a Békés megyei cigányság történetéhez. Dokumentumok a Békés Megyei Levéltárból 1768-1987 - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 24. (Gyula, 2008)
DOKUMENTUMOK
szakkör kiállításai. Irodalmi csoportba fiatalok ismételt bevonása, aTélapó műsort ők adják. Hiányosság: Vöröskeresztes csoport tevékenysége visszaesett, személyi változások álltak be. Területi tevékenységünk elemzése Területi munkánkat segítő tényezők: A klub létrehozásával, működtetésével jelentős helyi tapasztalatokra tettünk szert, ezeket tudtuk személyes látogatásaink során népszerűsíteni. A Békés Megyei Cigányügyi Koordinációs Bizottság tagjaként lehetőség nyílott megyénk és más megyék cigányügyi problémáival való ismerkedésre is, az ott szerzett tapasztalatokat fel tudtuk használni. Bázismunkánk során tanácsi szervekkel, társadalmi szervekkel és mozgalmakkal széleskörű kapcsolatot sikerült kiépítenünk. Pl. megyei és helyi Vöröskereszt szervezet, MENCS, rendőri, tanácsi szervek, gyámügyi és oktatási intézmények. Minden látogatásunkat az utóbbi három évben jól előkészítetten várják, a tanácsi szervek a legnagyobb segítséget megadják a munkánkhoz. Területi munkánk módszerei, klubélet tapasztalatai Az előkészületek során felvesszük a kapcsolatot a meglátogatandó községi, városi tanáccsal, írásban jelezzük az időpontot, a látogatás célját, s felkérjük a tanács vezetőit, hogy szíveskedjenek biztosítani, hogy a megbeszélésen az érdekeltek képviselői, művelődési intézmények vezetői is jelen legyenek. A megbeszélések egy része tanácsoknál zajlik le, ahol tájékoztatást kapunk a település cigány lakosságának élet- és munkakörülményeiről, közművelődésben való részvételéről. Majd mi is elmondjuk eddigi tapasztalatainkat, javaslatot teszünk további munkájuk segítéséhez, kiemelten a kulturális nevelő tevékenységet illetően. Ezután klub-, ill. teleplátogatást iktatunk programunkba. Látogatásainkról feljegyzést készítettünk, ezeket eljuttattuk a megyei művelődési központba jelentés formájában. Az elmúlt évek során minden települést meglátogattunk, ahol cigány lakosok nagyobb számban élnek. Látogatásainknak, szoros kapcsolattartás eredményének tartjuk, hogy alakultak cigányklubok, hogy működtetésükhöz tőlünk véleményt kérnek. Kiemelten jó a kapcsolatunk a sarkadi klubbal, ahol tanácsi segítséggel külön klubházat is létesítettek. Szeghalomra ismét visszamegyünk, hiszen ott a cigány lakosság iskoláztatási, felnőttoktatási munkáját végzik kiemelkedően, ebből mi is tanulhatunk. Azokon a településeken, ahol nincs meg a feltétele a klub létesítésének, vagy nem tartják szükségesnek létrehozásukat, ott más módszereket is javaslunk, kiscsoportos tevékenység fokozása, munkahelyi klubokba a cigány dolgozók nagyobb számú bevonása, felnőttoktatási formákba való bekapcsolása. Területi tevékenységünk illusztrálásaképpen az 1976. évi munkánk alapján készített beszámolóból idézünk: A bázismunkaterv végrehajtása érdekében továbbfejlesztettük személyi feltételeinket - tiszteletdíjasok beállításával -, de továbbra is az intézmény főhivatású dolgozói végzik a területi munka zömét. Mivel a Békés megyében élő közel 9000 cigánylakosnak a társadalomba való beilleszkedését döntő mértékben a munkához való viszony, az állandó munkahely határozza meg, területi munkánknál ezt a területet is vizsgálnunk kellett. Ugyanilyen fontosnak tartjuk iskoláztatásukat, a rendszeres óvodába és iskolába járást, valamint a szociális és
