Kereskényiné Cseh Edit: Források a Békés megyei cigányság történetéhez. Dokumentumok a Békés Megyei Levéltárból 1768-1987 - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 24. (Gyula, 2008)
DOKUMENTUMOK
a tagság életet és munkakörülményeit, családi viszonyait. Ebben nagy segítséget nyújtott Faragó Gábor, aki a klubfoglalkozásokra rendszeresen eljárt, jó tanácsaival, tapasztalatainak átadásával nagy segítségünkre volt, s mint szakreferens nélkülözhetetlen segítőtársunk lett. - Kialakult a klubon belül egy mag, akikre minden körülmények között lehetett számítani, szervezők, mozgósítók voltak, ügyeltek a házirend betartására. - Elkezdtük gyűjteni az újságcikkeket, fotókat, a klub főbb eseményeit, előadók, vendégek bejegyzéseit, egy ún. „Évkönyvben". -A sportcsapatok működését figyelemmel kísértük, támaszkodtunk az ott már meglévő közösségre. Az első év hiányosságai -A fiatalok (20 éven aluliak), nemigen látogatták a klubot, felnőttcentrikus volt a program. Pedig az ő érdeklődési körük más. Ennek a korosztálynak a foglalkoztatása, gondolkodásmódjának változtatása, a felnőttoktatás valamely formájában való bevonása szükségként merült fel. - Ahhoz, hogy ezt a korosztályt is bevonjuk, külön helyiségekre lett volna szükség, ez nem állt rendelkezésünkre. - A harmadik csoportot - a még be nem illeszkedettek - nem mozgattuk meg, őket még a Vöröskeresztes csoport tevékenység sem vonzotta. Helyi tevékenységünkkel szinte egy időben indítottuk be területi munkánkat is. A megye néhány cigánylakta települését felkerestük tájékozódás érdekében. A fogadtatás változó volt. A tanácshoz mentünk, hiszen ekkor még a cigány lakosság szervezett közművelődéséről sehol sem beszélhettünk. E tanácsok ill. cigányüggyel foglalkozó szervek részére javaslatot is készítettünk a cigány lakosság sorsának javítása és társadalomba való beilleszkedésük megkönnyítésére végzendő munkák tervezésére és végzésére. A megyei művelődési központtal, a megyei cigányügyi koordinációs bizottsággal tartottuk a kapcsolatot, eredményeinkről, problémáinkról beszámoltunk, jelentéseket készítettünk. A Békési Műhelyben cikket is jelentettünk meg. A népújságot tudósítottuk munkánkról, ezzel is tájékoztatva a megye azon településeit is, ahol jelentős számban élnek cigány családok. Területi munkánkhoz tartozott a rendszeres munkahely látogatás (Békésen és Békéscsabán), valamint a magyar lakosság tájékoztatása tevékenységünkről, a különböző cigányügyet is érintő értekezleteken, megbeszéléseken. A Dankó Pista Klub részletes elemzése 1973. évtől 1973-ban fő célkitűzésünk nem változott az 1972. évihez képest.Továbbra is a cigány lakosság művelődésének elősegítése, a szocialista társadalomba való beilleszkedés megkönnyítése volt a cél, valamint a nem cigány lakosság megismertetése a cigányság mai helyzetével. I. Előadások Ebben az évben indítottuk be a klubban Eletünkről című sorozat keretén belül a cigányság múltjáról, származásáról, a cigányhagyományokról szóló előadássorozatot (pl. a cigányzene története, cigánymesék, balladák, honnan szár-