Kereskényiné Cseh Edit: Források a Békés megyei cigányság történetéhez. Dokumentumok a Békés Megyei Levéltárból 1768-1987 - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 24. (Gyula, 2008)

DOKUMENTUMOK

munkásképzőkkel, s ez biztató a jövőre nézve. Nem történt előrelépés a felnőttoktatás területén. Az eltelt időszak szerény eredményeit ismerve megállapítható, hogy fokozódott a pedagógusok törődése a cigány tanulók felé, s ebben igen jelentős ösztönző az az új jutalmazási lehetőség, amely első alkalommal került szétosztásra az elmúlt évben. Ezt a lehetőséget fent kell tartani, azonban a jutalmazást körültekintőbben kell végezni, s ki kell terjeszteni valamennyi cigányok lakta település tantestületére, és a követelményrendszer teljesítésétől kell összegszerűségét jobban függővé tenni. A közművelődési feladatok végzése még mindig a művelődési házakon keresztül történik csak elsődlegesen. A munkahelyi nevelő, művelődési hatás, lehetőségek elkerülése miatt kevés eredményt hozott, bár itt kell jobban továbblépni. A moziüzemi vállalat segítségével nyári filmvetítési akció lett beindítva, a könyvtárhálózat is kezdeti lépéseket tett a cigányság köréből történő olvasók számának növelésére, elképzelés van a könyvbizományosok bevonása, az olvasás népszerűsítése érdekékben. A megyei TIT előadássorozatot kezdeményezett, s a gyulai múzeum Erdős KamilP-emlékkiállítása kapcsán kívánja a cigányság változó életét, a társadalom segítését a nagyközönségnek bemutatni. A megyénkben működő cigányklubok sokat segítenek a cigányság művelődésének fokozásában, azonban ez a művelődési forma még nem általános, s több településben nincs is szükség erre a formára. Egyes településekben - Vésztő, Sarkad, Doboz -, de általánosságban is szakképzett vezetők hiányában egyhelyben toporgás, visszafejlődés tapasztalható. Doboz nagyközségben a klub működése időszakában cigány nacionalista (cigányhimnusz-tanítás), szeparatista megnyilvánulások voltak. A klubmozgalom megléte, további működési területe elsődlegesen a közművelődést kell, hogy segítse, s a Békés Megyei Művelődési Központ még következetesebb módszertani, [valamint] a helyi szervek anyagi segítségét kívánja meg, megvizsgálva annak a lehetőségét, hogy éppen az elzárkózás feloldása érdekében a már működő és ezután kialakítandó klubok főként lakóterületi klubként segítsék az adott területen élők közművelődését, megkülönböztetett figyelemmel az ott élő cigány lakosság sajátosságára. 3. Lakáshelyzet Az V ötéves terv első esztendejében szerény mértékben folytatódott a telepek teljes felszámolását célzó akció. Ennek keretén belül 1976. évben szociális kölcsönben részesült 46 telepi lakos, s megközelítően ennyivel csökkent a még meglévő egészségtelen telepi lakosok száma. Ez a felhasznált, főként vásárlásra fordított OTP-kölcsönszám a tervezettnél kevesebb. Javít valamit az arányon, hogy lakóház-vásárlási kölcsönnel megközelítően 20-25 cigány család jutott üresen álló lakóépülethez, s állami lakásokból az igazgatási osztályok segítségével elsődlegesen Békéscsabán, Orosházán, Békésen, Gyulán és Szarvason 12 család lett bérlő.