Kereskényiné Cseh Edit: Források a Békés megyei cigányság történetéhez. Dokumentumok a Békés Megyei Levéltárból 1768-1987 - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 24. (Gyula, 2008)
DOKUMENTUMOK
előtt megállapítható;, hogy a rendszeres, igen sok irányban lelkiismeretesen végzett munka, látványos eredményt egyik területen sem hozott. Fő eredménynek tudható be az V ötéves tervi megyei intézkedési terv elfogadásán túl a következetes munkavégzés továbbfolytatása, mely már hosszú évek óta jellemző érintett tanácsaink, a bizottsági tagok ez irányú mindennapos tevékenységére. I. Altalános szervezeti feladatok 1. Örömmel állapítottuk meg, s tájékoztatjuk a bizottság tagjait, hogy a teleppel rendelkező tanácsaink végrehajtó bizottságai ismételten áttekintik elsődlegesen a telepfelszámolás terén elért eredményeiket, de egyre inkább a településben élő cigány lakosság élet- és munkakörülményét, a telep teljes felszámolását, a beilleszkedés érdekében teendő soron következő feladatokat is. A koordinációs bizottság Békés város, Vésztő, Endrőd, Sarkad, Doboz nagyközségek és Végegyháza község tanács elnökétől kért írásos tájékoztatást a telepfelszámolás helyzetéről, az életkörülmény változásáról. A tájékoztatók, s az évközi megbeszélések alapján megállapítható, hogy minden érintett település folyamatosan végzi a telepfelszámolással kapcsolatos feladatait. Ezen a téren jelentős eredményt ért el Vésztő és Doboz nagyközség, csökkent az ütem Endrőd és Doboz nagyközség esetében, Sarkad nagyközség számszerűen szép eredményeit az egy helyre tömörítésből adódó együttélési problémák rontják, míg nem történt semmi változás - lakásfoglalásokkal inkább romlott a helyzet - Végegyháza községben. Békés város telep-felszámolási eredményeit emeli az a komplexitás, mely a munkába állítás, a közoktatás, közművelődés, a községbe történő beilleszkedés eredményességében is jellemző, amely az érintett többi településben is megtalálható, azonban a tanácsi irányítás, tömegszervezetekkel való tervszerű együttműködés, segítés, beszámoltatás legkövetkezetesebb eredményessége leginkább itt tapasztalható. Nem történt lényeges előrelépés újabb helyi koordinációs bizottságok létrehozásában, azonban azokban a településekben is, ahol koordinációs bizottságot nem hoztak létre, javult a tanácsaink tömegkapcsolata, a feladat társadalmasítása. Ezt a célt szolgálta az a „Tájékoztató", melyet bizottságunk szerkesztett és eljuttatott valamennyi teleppel rendelkező településünkben lévő választott tanácstagnak. Ugyancsak nem növekedett az érintett településeinkben a klubok száma, amely más irányból az ott lakók közművelődési formában történő bevonása biztosított nem is hiány [így!], mivel az egyes helyekről érkező tapasztalatok szerint a cigányklubként üzemelő klubok tevékenysége esetenként az elkülönülést szolgálja, a nacionalista megnyilvánulásoknak biztosított közösséget. A koordinációs bizottság ülését májusban tartotta kihelyezett ülésként Vésztőn, ahol áttekintésre kerültek a megyénkben élő cigány lakosság munkába állításának eredményei és gondjai. Megállapítást nyert, hogy bár javult az állandó munkaviszonyban állók
