Kereskényiné Cseh Edit: Források a Békés megyei cigányság történetéhez. Dokumentumok a Békés Megyei Levéltárból 1768-1987 - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 24. (Gyula, 2008)

DOKUMENTUMOK

segélyt adni, legfeljebb tartós betegség esetében. Sajnos, ma még nem igyekszik többségük munkát vállalni, s szinte kikövetelik a segélyt. A 225 lakásszámban az 1964-1969 között juttatott minden lakás benne van. Valóban aránytalanul magas a cigányság körében a házasságon kívül szü­letett gyermekek száma. Ha figyelembe vesszük, hogy általában nem könnyen adják gyermeküket állami gondozásba (lehetetlen egészségügyi körülmények miatt, a gyermek veszélyeztetése esetén kényszert is kell alkalmazni), nem tehe­tünk olyan megállapítást, azért van több házasságon kívüli gyermek, mert ked­vezőek az állami gondozásba vételi lehetőségek. A KSH Békés Megyei Igazgatóságával nem történt előzetes egyeztetés. Vita: Csatári Béla vb-elnökhelyettes: a jelentést jónak ítéli, elfogadásra ajánlja. Nehezítette a jelentés összeállítását, hogy nincsenek megfelelő ismerete­ink arról, amit a határozati javaslat megoldásként szorgalmaz. Nem történt to­vábbi kezdeményezés tartalmi vonatkozású határozatokra sem, mert a megyei tanács vb-nak korábbi tervében megvannak a vonatkozó álláspontjai, határo­zatai. A Magyarországon élő cigány lakosság nem képez nemzetiséget, az csak népcsoport. Ennek megfelelően van kezelve alaptevékenységük. Ennek ismer­tetése - megfelelő keretek és formák között - a cigány lakosság körében is szük­séges, de valamennyi állampolgár körében, mert a hozzájuk való viszony s gond­jaik megoldása szempontjából fontos. Nevelésük alapvető része a társadalmi rend megváltozása, tehát a szocializmus léte, az emberiesség, a munkára neve­lés. A cigányságban a régi erkölcs ma sem oldódott fel. Életfelfogásuk megvál­toztatása lehet az alapja életkörülményük megváltozásának. Természetesen he­lyes, ha a munkán keresztül nevelődnek. Nem véletlen, hogy a megyei tanács vb hosszú távú feladatának ítélte e kérdés megoldását 1962-ben. Legnagyobb hatást azzal lehetne rájuk gyakorolni, ha a soraikból kinőtt, felemelkedett emberekre többet bíznánk. De az a tapasztalat, azok nem szíve­sen térnek már vissza, s a többit nem segítik. Több mint 500 éve élnek Magyarországon cigányok, de a legutóbbi 25 év, a szocialista társadalmi rendszer segített rajtuk legtöbbet. Ezt kellene felhasz­nálni körükben, megfelelő fórumokon. Deák elvtárs utalt arra, hogy ezeknek a fórumoknak ma már nincs jelentőségük. "Valóban nincs olyan jelentőségük, mint a kóborlás korában, de még fellelhető, s ezt jobban ki kell használni nevelésük érdekében. Meg kell ismertemi velük saját múltjukat, jelenüket. Ma egy állan­dó kereső cigány lakosra 7,5 ember eltartása jut, s ennek nagyrészt ő az oka. De amíg az életfelfogás, az ítélet és előítélet nem változik náluk, nehéz lesz előbbre jutni. Szorgalmazni kellene a művelődésügyi és más osztályok részéről, hogy a cigány lakossággal kívülről foglalkozó emberek több megértést tanúsítsanak irán­tuk, s lehetőleg tudjanak a nyelvükön beszélni. Ahol jelentősebb számú cigány

Next

/
Oldalképek
Tartalom