Kereskényiné Cseh Edit: Források a Békés megyei cigányság történetéhez. Dokumentumok a Békés Megyei Levéltárból 1768-1987 - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 24. (Gyula, 2008)

DOKUMENTUMOK

b) A megyei fürdető és fertőtlenítő szolgálat tisztasági - főleg tetvességre vonatkozó - vizsgálatát 1962-ben 18 825 személyre, 1964-ben 10 306 személyre, 1968-ban 8124 személyre, 1969-ben 5728 személyre alkalmazta. (Az adatok kb. 30%-ban a nem cigány lakosságra is vonatkoznak, és az évente többszöri vizsgálat göngyölítve szerepel.) A felhasznált fertőtlenítőszer 1962-ben 1202 mázsa, 1969-ben 739 mázsa. A megfürdetett személyek 1962-ben 11 107,1968ban 1160, 1969-ben az érintettek által megkülönböztetésnek nevezett és ellenállást kiváltó okok miatt ezt mellőzték. A körzeti orvosok esetenként, az egészségőrök havonta, a Köjál általában félévenként tart - néha filmvetítéssel is egybekötött - egészségügyi felvilágosítást. A felvilágosító tevékenység különösen a családtervezésre, a terhesség megelőzésére, illetve megszakítására vonatkozik. A cigány nők terhesség-megszakításra az utóbbi években nagyobb számban jelentkeznek. Az anyák terhesség ideje alatt általában rendszeresen eljárnak tanácsadásra, ennek ellenére a gyermekeket a kötelező védőoltásra gyakran csak az egészségügyi szervek erőteljes intézkedésére viszik el. A lakosság többi részéhez képest aránytalanul magas még a házasságon kívül született gyermekek száma, s ennek részbeni következménye, hogy az állami gondozásba vett gyermekek 20-25%-a cigány gyermek. A távlati terv célkitűzéseinek megvalósításában szervesen illeszkedik be az igazgatási osztályok gyámhatósági tevékenysége. A segélykeret tekintélyes részét használják fel óvodás és iskolás cigány gyerekek napközi otthoni díjának fedezésére, tankönyvek, írószerek beszerzésére, ruházatuk kiegészítésére. A ráfordítás növekedését az alábbi adatok szemléltetik: Év Étkeztetés Tanszersegély Ruha-, cipősegély gyermek Ft gyermek Ft gyermek Ft 1962 24 2 500 80 6 000 200 30 000 1968 266 43 000 553 33 000 400 90 000 A segítés a konkrét és pozitív formájának ma még negatív következménye, hogy a szülők egy része gyermeke és saját részére is a segélyre számít, ami „neki jár", és nem igyekszik munkát vállalni. b) A távlati tervben jelentős feladat a cigány lakosság kulturális nevelése. Ez jelenleg és a jövőben is időszerű országosan és megyénkben is. Ez kétirányú: oktatási és népművelési feladat. Az oktatás érdekében közvetlenül ható tényezők: a) A teljesen beilleszkedett csoportok és a beilleszkedéshez közel állók maguk is igénylik, hogy gyermekeik kikerüljenek a szellemi elmaradottságból. (Társadalmi ösztönző.) b) A további felemelkedést igénylők belátták, hogy a továbbtanuláshoz, a szakmunkás-képesítés megszerzéséhez, s ez által a nagyobb megbecsüléshez és