Kereskényiné Cseh Edit: Források a Békés megyei cigányság történetéhez. Dokumentumok a Békés Megyei Levéltárból 1768-1987 - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 24. (Gyula, 2008)

DOKUMENTUMOK

tanács ipar[i] és fejlesztési alapjából a téglaüzem állóeszközértékét a termelőszövetkezetnek megtéríti, és a téglaüzem átkerül a költségvetési üzem tulajdonába, illetve használatába. Tekintettel arra, hogy a téglaüzem ráfizetéses a termelőszövetkezetnek és a termelés nem úgy történik, hogy az gazdaságos legyen. Ettől a termelőszövetkezetet mentesíteni tudjuk, ha átvesszük az üzemet, az állóeszközérték tartására vállalunk kötelezettséget, és ha használatra átadjuk a termelőszövetkezetnek, akkor a most átvett állóeszközértéket leszünk kötelesek visszaadni. Leiner Gyula: Véleménye szerint az átvételnél helyes lenne megvizsgálni, hogy a jelenlegi termelési móddal lehet-e hasznát venni az üzemnek, és a jelenlegi termelési móddal megfelelő téglát lehet-e kiégetni? Marhás Sándor: Elmondja, hogy véleménye szerint, amennyiben a községi tanács átveszi a téglaüzemet, beruházás szükséges. Pardi Sándor: Elmondja, hogy az átadás-átvétel lerendezésére egy bizottságot fognak létrehozni, aki [így!] gazdaságosságot is hivatott lesz kiszámítani. Elmondja továbbá, hogy Sándor elvtárssal személyesen jártak a megyei tanács illetékes vezetőinél és ígéretet kaptak arra, hogy amennyiben lehetséges, az üzembe helyezéshez a megye a tőle telhető segítséget megadja. Azzal kapcsolatosan, hogy milyen lesz a tégla minősége, elmondja, hogy a megyei tanács ipari osztályának vezetője, aki a téglagyártásban jártas, azt mondotta, hogy a vésztői föld kiválóan alkalmas a téglagyártásra, és az itt alkalmazott módszer is a legjobbak közé tartozik. Sárkány Pál: Véleménye szerint a téglagyárat feltétlenül tovább kell üzemeltetni, hiszen ez elsőrendű községi érdek. Véleménye szerint, ha az üzemet tovább tudnánk bővíteni, fejleszteni, nem 10-20 embernek, hanem idővel 100200 embernek is munkát adhat, s így jórészt megszüntetné azt, hogy a családfenntartók vidékre járnának dolgozni. Elmondja, hogy az országos viszonylatban is igen keresik a téglát, állandóan kisebb-nagyobb építkezések folynak, melynek elengedhetetlen alapanyaga. Természetesen arra kell törekedni, hogy a tégla minősége olyan legyen, mint a füzesgyarmati vagy körösladányi üzemekben égetett tégla. BéMLXXIII. 774. b.VésztőiNagyközségiTanácsiratai.Vb-jegyzőkönyv 1969. 47/1 Vésztő, 1969. november 28. A Vésztó'i Nagyközségi Tanács a téglaüzem felszámolásáról [Sárkány Pál] A téglagyárral kapcsolatban elmondja, hogy ez országos probléma lett a tv-riport után. A Kossuth Termelőszövetkezet kezelésében beindult téglagyár ráfizetéses lett 1969. évben. Amikor Komáromi Gábor lett a termelőszövetkezet elnöke, felmérést végeztek, ezt a járáshoz, megyéhez be kellett jelenteni, hogy a téglagyár ráfizetéses, akkor azt az utasítást kapta a tsz, hogy a téglagyárat fel kell számolni. Ez probléma a Kossuth tsz-nek, községi tanácsnak is. Ez ügyben a községi tanács elnöke és a községi párttitkár eljártak a me-