Kereskényiné Cseh Edit: Források a Békés megyei cigányság történetéhez. Dokumentumok a Békés Megyei Levéltárból 1768-1987 - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 24. (Gyula, 2008)
DOKUMENTUMOK
47/a Vésztő, 1965. szeptember 22. A Vésztői Nagyközségi Tanács V. B. téglagyár létesítésének engedélyezését kéri 1 Vésztő Közság Tanács végrehajtó bizottsági ülésen foglalkozott a község épületanyaggal való ellátásának kérdésével és ennek kapcsán téglagyár létesítésével Vésztő községben. A végrehajtó bizottság megvitatva a kérdést társadalmi szervekkel, termelőszövetkezeti vezetőkkel, arra az elhatározásra jutott, hogy figyelemmel a körülményekre, kéri egy téglagyár Vésztő községbe telepítését. A gyár létesítése mindenképpen indokolt és gazdaságos lenne. Nem kellene például Békéscsabára járni a munkásoknak, s az ezzel járó nehézségeket viselni. Békés megye területe és Bihar közeli részei is nélkülöznek egy ilyen üzemet. Vésztő közlekedési csomópont, vasutat és országutat illetőleg egyaránt. A gyár közvetlen körzetébe tartoznának: Vésztő, Okány, Bélmegyer, Körösújfalu, Szeghalom, Ujiráz, sőt még Csökmő is. Figyelembe véve a nagyarányú lakossági építkezéseket, termelőszövetkezeti építkezéseket, a gyár termelését a közvetlen környezet felemésztené, s a jelenleg fennálló szállítási problémák ezzel szinte egy csapásra megszűnnének. A községi tanács és a termelőszövetkezetek a telephelyet feltétlenül biztosítani tudják. A községben van olyan terület kövesút és vasút közelében, amely erre a célra alkalmas lenne. A községi tanács végrehajtó bizottsága kéri T Címet, szíveskedjék a kérdést mérlegelni, és a lehetőségekről a végrehajtó bizottságot tájékoztatni. Szabó János vb-elnök BéML XX1I1. 774. Vésztői Nagyközségi Tanács iratai. 2074/1965. írógéppel irt másolat. 1 A vésztői „cigány téglagyár" napjainkra már szinte legendává váló története gyakran tűnik fel a 2007-ben elhunyt író, Lakatos Menyhért életrajzában és megnyilatkozásaiban. Az egykori vésztői Kossuth Tsz területén és társas vállalkozásában alapított üzem mintegy kéttucat, jórészt cigány lakosnak adott munkát az 1960-as évek második felében. Megalakítását a községi, a járási és a megyei, valamint a pártszervek is támogatták. Rövid ideig állt fenn, és a források szerint veszteséges üzemelés, szakmai és vezetési problémák okozták megszűnését. A tsz vezetősége idejében észlelte a gondokat, igyekezett azokat orvosolni, de végleges megoldást nem találtak az üzem fenntartására. 1969 tavaszán felvetődött, hogy Lakatos Menyhértnek felmondanak, de az iratok szerint még decemberben is az akkor már csuhéüzemmé átalakított vállalkozás állományában volt. A téglaüzem működésének végleges beszüntetését 1970. február 9-én jelentette be a Kossuth Tsz a Szeghalmi Járási Tanács VB. Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Osztályának 7442. számú iktatókönyvi bejegyzése szerint.
