Kereskényiné Cseh Edit: Források a Békés megyei cigányság történetéhez. Dokumentumok a Békés Megyei Levéltárból 1768-1987 - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 24. (Gyula, 2008)

A Békés megyei cigányság történetéről (Erdész Ádám)

rülmények között élt a cigány lakosság majdnem 3

/4-e. Az iskoláztatás terén az 1957-es viszonyokhoz képest valamit javult a helyzet, de a 8. osztályt befejező cigány tanulók száma ekkor is nagyon alacsony volt. Tehát a felzárkóztatás kimondottan mélyről indult. Az egyes területeken tett lépéseket, a sikereket, kudarcokat és konfliktusokat pontosan tükrözik kötetünk dokumentumai. Az ismétlődő statisztikai adatfelvételek dokumentálják az előrehaladás ütemét, az eredményeket, a Békés Megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának vitáiból pedig képet kapunk az egyes lépések fogadtatásáról, alkalmanként a kisebb-nagyobb konfliktusokról. A könyvünk felét kitevő terjedelmes forrásanyag elemzése külön tanulmányt igényel,

33 e bevezető keretében a '80-as évekre vonatkozó záró metszet elkészítésére szorítkozunk. Az 1986-os átfogó jelentés szerint Békés megye cigány lakossága elérte a 10 467 főt, ez a szám a megye lakosságának 2,5%-át jelentette.

34 Kertesi Gábor és Kezdi Gábor nagy statisztikai munkájában az 1992-es létszámot 12 714-re (3,1%) becsülte. Az 1990-es népszámlálásban 3 825 fő (0,9%) vallotta magát cigánynak, közülük 28,6% mondotta magát cigány anyanyelvűnek.

36 Figyelemre méltó adat, hogy 1992-ben Békés megye általános iskolás tanulóinak 5%-a tartozott a cigányok közé.

36 Az 1986-os felmérés szerint a megye cigány lakossága - csekély szórványtól eltekintve - 50 településen élt. Arányszámuk legmagasabb, 22%, Mezőgyánban volt. 10% fölötti arányszámot regisztráltak Kevermesen és Geszten. 5 és 10% között volt a cigányság aránya 10 településen. Az állandó munkaviszonnyal rendelkezők (3160 fő) 42%-a az iparban, 11%-a az építőiparban, 11%-a a kereskedelemben dolgozott. 22% a mezőgazdaságban találta meg a maga megélhetését. Az állandó munkaviszonnyal rendelkezők aránya tehát jelentősen megnőtt, ám a kép lényegesen borúsabbá válik, ha hozzátesszük, hogy az állandó munkaviszonnyal rendelkezők közül csak 14% dolgozott szakmunkásként, 30% betanított munkás volt, 56%-ot pedig segédmunkási státusban alkalmaztak. A rendszerváltozás után éppen az utóbbi kategóriák váltak a legsérülékenyebbé. Az állandó munkával rendelkezők a munkaképes korúak 64%-át tették ki, időszaki munkaviszonyban 14%, alkalmi munkaviszonyban 7% állt. A munkaképes cigány lakosságnak csak 15%-a nem dolgozott, az utóbbiak nagy többsége a nők közül került ki. Hogy ezek milyen magas foglalkoztatási arányok, azt nemcsak az 1960-as adatok, hanem a rendszerváltozás utáni vizsgálatok is igazolják. Egy 2006-os, Herczeg Tamás által irányított HEFOP-felmérés adatai szerint 2006-ban Békésen a munkaképes korú cigány lakosságból 34% volt rokkant nyugdíjas, 29% tartozott a második legnépesebb kategóriába, a munkanélküliek közé.

37 1985-ig, nagyobbrészt vissza nem térítendő támogatásra és kedvezményes 33 Ugyanezen korszak Baranya megyei cigánypolitikai dokumentumai is megjelentek. 34 Jelentés a Békés megyében élő cigány lakosság élet- és munkakörülményeinek javítása érdekében hozott korábbi határozatok végrehajtásáról. BéML XXIII. 21. A Békés Megyei Tanács ir. Tanácsülési jkv. 1986. 22-50. L. 64. sz. dokumentum. 35 Kertesi-Kézdi i. m. 338-340. 36 Uo. 315. 37 Herczeg Tamás: A cigányság helyzete Békésen. Bárka, 2007. 4. 80. p.