Kereskényiné Cseh Edit: Források a Békés megyei cigányság történetéhez. Dokumentumok a Békés Megyei Levéltárból 1768-1987 - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 24. (Gyula, 2008)
DOKUMENTUMOK
musról beszélni, mert a fiatalság kötelezően be van iskolázva. Fegyelem terén és lemorzsolódás terén eltérés a nem cigány tanulókkal szemben nincs. d) A cigány fiatalok igen kis számban jutnak el ipari és egyéb tanulónak, mert ők maguk nem akarnak tanulni. Közép- és főiskolára, egy-két kivétellel, egyáltalán nem jelentkeznek. e) Külön cigányiskolára szükség nincsen, mert az iskolaköteles cigány ifjúság általános iskoláinkba be van iskolázva. f) A város területén vándorcigányok nincsenek, mert azoknak letelepítéséről a város vezetősége korábban már gondoskodott. g) Lakásviszonyaik egyedül a cigánytelepen lakó kis létszámú cigányságnak nem kielégítők, mert ott saját maguk által épített, nemegyszer félig földbevájt lakásban laknak. h) Az állami lakásépítési hitelakció a cigányság részére is nyitva áll, s azt a cigányság is igénybe veheti. 5. A tanács mit tett és mit kíván tenni (mit vár el a központi szervektől) a cigányság helyzetének megjavítása érdekében? A városi tanács nem kíván külön intézkedést tenni a cigányság helyzetének megjavítására, mert a cigányságot is azok az állampolgári jogok illetik meg, mint a nem cigány lakosságot. Társadalmi, gazdasági, egészségügyi és kulturális helyzetük azonos a nem cigány lakosságéval, foglalkoztatottságuk pedig ugyanúgy biztosítva van. Szabó László munkaügyi ea. Sarkad, 1957. augusztus 6. 1. A cigányság száma és aránya az össznépességen belül a) A község lakossága 16 000 lélek, ebből kb. 5% cigány. b) A cigányság létszámalakulása növekvő irányú. 2. Társadalmi helyzetük a) Cigánynak vallják magukat, de közülük csak két személy beszél cigányul. b) A nem cigány lakosság nagyobb többsége hem tekinti őket magával egyenrangúnak, vagy legalább 80%-át nem. c) Hivatalokban, üzletekben nem fordul elő hátrányos megkülönböztetés a cigányság rovására. Munkahelyeiken előfordul azáltal, hogy részükre a legrosszabb rendű lakrészeket adják ki, a félreeső munkahelyeken dolgoztatják, amit azzal indokolnak, hogy a cigányok lakrészüket nem tartják rendben, tisztán, és zavarják a nem cigány lakosság, munkásság éjjeli és nappali nyugalmát veszekedéseikkel, egymás közötti gúnyolódásaikkal, hangoskodásaikkal. Szerszámaikat nem kímélik, mert annak kezeléséhez nem értenek. d) A politikai életben a községből nyolc személy vesz részt. A tanácsokban nem, úttörő- és ifjúsági mozgalomban sem. Funkciót nem viselnek.
