Kereskényiné Cseh Edit: Források a Békés megyei cigányság történetéhez. Dokumentumok a Békés Megyei Levéltárból 1768-1987 - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 24. (Gyula, 2008)

DOKUMENTUMOK

A községi tanács végrehajtó bizottsága [ülésein], valamint a tanácsüléseken is felmerült a cigány lakosság áttelepülése tekintetében, hogy helyes volna áttelepíteni [őket] a falu külső szélére a Tótkomlósi és Nagymajláthi út melletti sík telepre, a vasút és a kövesút közötti részre. Jelenlegi telephelyük nem az övéké tulajdonjogilag, arra csak saját erejükből építettek. Tanácsülésen a tanácstagok kifogásolták számtalan esetben, hogy a cigányok bent laknak a faluban állami házakban, s azokat rongálják, adót pedig nem fizetnek. Továbbá kifogást emeltek a tanácsüléseken valamint a vb-üléseken az elvtársak, hogy a cigánytelepen, valamint a faluban lévő cigányok, akik szétszórtan laknak a lakosok között, elhullott sertés és egyéb állati tetemeket fogyasztanak. Az állati tetemek fogyasztását előkészítik, vízben mossák, a kimosott szennyvizet az utcára öntik ki, a lakótelepülésükön is. így a szennyvízben megmaradt állati hulla tetemeinek foszlányai fertőző betegséget terjesztenek, és ebből adódnak a község területén nagyobb részben a vérhas, és egyéb járványos megbetegedések. Kovács János vb-titkár Csabacsüd, 1957. augusztus 4. A fenti tárgyra és számra való hivatkozással a következő jelentésemet adom meg. Csabacsüd község 1926. évben alakult, az itteni építkezéseket az akkori Schwarcz-féle uradalom kezdte meg, és az cigány munkásokat nem alkalmazott. A cigányság száma és aránya az össznépességen belül Községünk területén a lakosság létszáma kb. 3000 fő, állandó cigány nincsen, az állami gazdaságban 25 fő cigány dolgozik. A cigányok Szarvas stb. községekből járnak ki dolgozni. A cigányok létszámalakulása hullámzó. Társadalmi helyzetük Az állami gazdaságban dolgozó cigányok vallják magukat cigánynak, és egymás között cigányul is beszélnek. A gazdaságban a nem cigány dolgozóktól külön laknak, de [a] munkát közösen, egy munkacsapatban végzik. A cigányok részére hátrányos megkülönböztetés nem fordul elő, egyforma elbírálás alá esnek. Tömegszervezetekben, pártban nem vesznek részt mint vezetőségi tagok, a gazdaságban dolgozó cigányok közül öt fő a MEDOSZ-nak tagja. A cigányok aránya a bűnözésben az utolsó években nem fordult elő községünkben [így!]. Gazdasági helyzetük, foglalkoztatottságuk: A cigányokon belül a foglalkoztatottság aránya: 22 fő a mezőgazdaságban, három fő az építkezésnél dolgozik. Speciális cigányszakmák nincsenek. Cigányokból szakmunkás, értelmiségi dolgozó nincsen. 16 fő cigány nő dolgozik, és a férfiakkal közös szobában lakik, függetlenül attól, hogy milyen kapcsolat van közöttük. Egészségi állapotuk szinte egyforma. Egészségi, kulturális és lakáshelyzetük