Kereskényiné Cseh Edit: Források a Békés megyei cigányság történetéhez. Dokumentumok a Békés Megyei Levéltárból 1768-1987 - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 24. (Gyula, 2008)
DOKUMENTUMOK
e) Van-e lényeges különbség a cigányság életmódjában, műveltségi, egészségügyi és foglalkoztatottsági viszonyaiban az iparosított és a nem iparosított területeken? Műveltségi vonalon iskolái [ka] t nem fejezik be, legfeljebb háromnégy osztályt végeznek, egészségügyi és foglalkoztatottsági viszonyaiban javulás állapítható meg, az iparosított és nem iparosított területeken minél nagyobb a bekapcsolódás [így!]. 4. Egészségügyi, kulturális és lakáshelyzetük. a) Milyen a cigányság egészségi állapota a nem cigánysági [így!] lakossághoz viszonyítva? Nem rosszabb és nem jobb. b) Mit tesznek az egészségügyi állapotok megjavítása érdekében? Az állandó ellenőrzés mellett WC-k és járda építése szorgalmazva. c) Milyen arányú az analfabétizmus az időseknél és fiataloknál? Időseknél 50%-ban található, fiataloknál (40 éven aluliak) 5%. Milyen a fiataloknál az iskoláztatás mértéke, fegyelme, lemorzsolódása, eredmények elérése és problémája? A beiskolázás munkája nehéz, nem szeretnek iskolába járni, hivatkozva a ruházatlanságukra. Ha be is iratkoznak, egész tanév folyamán sokat mulasztanak. A harmadik osztálytól felfele a felső tagozatba alig néhányan jutnak be. Jó eredményekre képesek lennének, lánytanuló 12 éves korban nagylánynak tekinti magát, és nem látogatja az iskolát. A cigány tanuló magatartása és fegyelme ellen nagyon sok a kifogás, nehezen fegyelmezhető k, engedetlenek, tiszteletlenek, nagymértékben rontják egyes osztályok fegyelmét. d) A cigány fiatalok eljutnak-e, illetve milyen arányban jutnak el ipari stb. tanulónak, esetleg közép- és főiskolai tanulónak? Evek óta egy Dógi Lajos nevű, aki a nyolc osztály általános tanulmányát jó eredménnyel végezte el, és jelenleg a békési gimnázium tanulója, kiváló sportoló, futballista. Ipari tanulónak elenyészően kevés számmal jelentkeznek, inkább az állami gazdaságba mennek dolgozni, mivel a keresetre rá vannak utalva. Megfelelő nevelési lehetőség mellett több cigány gyermeknél lehetne jó eredményt elérni. e) Felmerült-e külön cigányiskolák (általános iskolák) létesítésének a gondolata, illetve vannak-e ilyen iskolák? Mi az álláspontja ezzel kapcsolatban a politikai és gazdasági vezetőknek, a lakosságnak, valamint a cigányságnak? Mivel [a] cigány tanulók mind egészségügyi, mind fegyelmi, erkölcsi szempontból rossz hatással van[nak] az iskolai tanulókra, helyes lenne külön általános iskola felállítása a cigánytelep közelében, ahol aztán az ők sajátos körülményeiknek megfelelően folytamák az oktatást-nevelést, elsősorban az alapvető ismeretek elsajátítására törekedve. f) Vannak-e vándorcigányok? Nincsenek, nem fogadják be maguk közé. g) Milyenek a lakásviszonyok? Kezdetlegesek. h) \folt-e, illetve van-e, esetleg egyes helyen valamilyen lakásépítési vagy lakásépítést elősegítő akció? Nincs. 5. A tanács mit tett és mit kíván tenni (mit vár el a központi szervektől) a cigányság helyzetének megjavítása érdekében? A tanács a ledőlt házak építkezésénél a lehetőségekhez képest segítséget
