Kereskényiné Cseh Edit: Források a Békés megyei cigányság történetéhez. Dokumentumok a Békés Megyei Levéltárból 1768-1987 - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 24. (Gyula, 2008)
DOKUMENTUMOK
Vésztő, 1957. augusztus 2. a) Községünk összlakossága 11 800, ebből cigány 400. b) Létszámalakulásuk növekvő. 2. a) Cigánynak (újmagyarnak) vallják magukat, de csak kb. 5%-uk beszél cigányul. b) A nem cigány lakosság nem fogadja be, és nem tekinti őket egyenrangúnak. c) Hátrányos megkülönböztetés nem fordul elő. d) Politikai életben nem vesznek részt, de az ellenforradalmi felvonulásban és zavarkeltésben mintegy 50%-uk vett részt. Funkciót nem viselnek. A lakosság nem ismerné el őket ezen a vonalon. De ahol kísérleteztek is velük, visszaéltek ezzel, és hivatali hatalommal való visszaélés, részegeskedés, sikkasztás stb. miatt el kellett bocsátani őket. e) Bűnözésben a cigányok mintegy 50%-ban vesznek részt. 3. Gazdasági helyzetük igen gyenge. Szegények, illetve teljesen vagyontalanok. a) Majdnem teljes egészében putriban laknak a falu végén. b) 20%-uk nyáron mezőgazdasági munkát vállal különböző állami gazdaságokban, 5%-a állandó ipari munkán van vidéki városokban, ipartelepeken, míg a nagyobb része lopásból és koldulásból él. c) Speciális cigányszakmák nincsenek, kivéve a zenészeket (kb. 30 fő). Cigányokból alakított állami gazdaságok, illetve termelőszövetkezetek kérdése nem merült fel, mert erre nem hajlandók. d) Cigányokból szakmunkásunk nincs, sem értelmiségi dolgozónk. Nem becsülik meg magukat, ha véletlenül értelmiségi vonalon alkalmazzák őket. Földdel nem rendelkeznek, mert állandó paraszti munkát nem akarnak végezni. e) Az iparosított területen van különbség életmódjukban, mert alkalmi munkát szívesebben vállalnak. 4. a) Cigányság egészségügyi állapota megegyezik az egyéb lakosságéval. b) A legkisebb betegséggel, szegénységi bizonyítvánnyal mennek orvoshoz. c) Az idősebbeknél analfabéta kb. 30%, főleg az asszonyok, míg a fiataloknál csak 15%. Az iskolakötelesek legnagyobb része a második vagy harmadik általános iskolából kimarad (99%), s még büntetéssel sem lehet a szülőt kötelezni. d) Ipari tanulóknak ha fel is veszik őket, a fegyelem elől megszöknek. A c) pontbaniak miatt közép-, ill. felső iskolába sem jutnak el. e) Külön cigányiskolák létesítése nem merült fel, de a telepükhöz legközelebbi iskolába, mert itt van a legtöbb, sem mennek. Külön cigányiskolát sem akarnak, mert ebben hátrányos megkülönböztetést lámák. Ilyen iskolák látogatottságát esetleg csak cigány nevelővel lehetne biztosítani.
