Kereskényiné Cseh Edit: Források a Békés megyei cigányság történetéhez. Dokumentumok a Békés Megyei Levéltárból 1768-1987 - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 24. (Gyula, 2008)

DOKUMENTUMOK

Szarvas, 1957. augusztus 2. 1. A cigányság száma és aránya [az] össznépességen belül a) Szarvas község összlakosság száma 19 653 fő, ebből a cigányok száma 362 fő, melyből oláh cigány 99 fő. b) A cigányok létszámalakulása általában növekvő tendenciát mutat. 1955. évhez viszonyítva 1956. évben 15 fővel emelkedett létszámuk. 2. Társadalmi helyzetük a) Cigánynak vallják magukat, közülük 115-en beszélnek cigányul. b) A lakosság nem fogadja be magával egyenrangúnak a cigányokat. c) Hivatalos körökben nem fordul elő a hátrányos megkülönböztetés a cigányság rovására, de a lakosság körében általában igen. d) Politikai életben, vagy egyéb tömegszervezetben nem vesznek részt. Az össz cigány lakosság közül egy személy van párttag. e) A jelenleg nyilvántartott bűnözők száma 85 fő, ebből a cigányok száma 15 fő. 3. Gazdasági helyzetük, foglalkoztatottságuk a) A lakosság többi részéhez viszonyítva, a cigányság gazdasági helyzete szegényes, nyomorúságos. b) A cigány lakosságon belül a foglalkoztatottság aránya a következőképpen oszlik meg: zenészek száma 45 fő, építőipari vállalatnál dolgozik 50 fő, állami gazdaságban dolgozók száma 60 fő, egyéb foglalkozású 25 fő. c) Speciális cigányszakmákat figyelembe véve a községben két személy foglalkozik fúrókészítéssel és hat személy pedig cserépedények drótozásával, valamint zománcozott és pléhből készült edények foltozásával. Cigányokból alakítandó állami gazdaság, illetve termelőszövetkezet szervezésének kérdése nem vetődött még fel. A végrehajtó bizottság álláspontja szerint a helyi körülményeket figyelembe véve nem lenne megoldható. d) A cigányságból öt fő van szakmunkás, értelmiségi dolgozó egyáltalán nincs. A községbeli cigányok földingatlannal nem rendelkeznek. e) A községben lényeges különbség van a cigányság életmódjában, ami különösen a műveltségi és egészségügyi viszonyokban mutatkozik meg. 4. Egészségügyi, kulturális és lakáshelyzetük a) A községbeli cigányság egészségi állapotát összehasonlítva a nem cigány lakossághoz viszonyítva, nem mutat lényeges eltérést. b) Hogy a cigányság az általános egészségügyi követelményeknek megfelelően éljen, a községi tanács végrehajtó bizottsága állandó és következetes szívós munkát végeztet az egészségügyi dolgozókkal, akik állandó felügyelet alatt tartják a cigányokat. c) A cigányság 50%-a analfabéta, ebből az idősebb korosztály 75%, a fiatalok pedig 25%-ban vannak. Az iskolakötelesek közül ebben a tanévben csak egy cigány gyermek volt, aki a 8. általános osztályt elvégezte. A gyermekek legnagyobb része, már az alsó négy tagozatból kerül ki az iskolából. A pedagógusok és a községi tanács végrehajtó bizottsága mindent igyekszik megtenni a