Kereskényiné Cseh Edit: Források a Békés megyei cigányság történetéhez. Dokumentumok a Békés Megyei Levéltárból 1768-1987 - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 24. (Gyula, 2008)

DOKUMENTUMOK

b) Községünk cigányai általában a mezőgazdasági szektorban dolgoznak tsz- és részmunkát. c) Speciális cigányszakmák nincsenek. Külön cigányokból alakítandó ter­melőszövetkezet kérdése nem vetődött fel, mivel legtöbbjük már egy-egy ter­melőszövetkezetbe belépett. d) A cigányság legtöbbje paraszti munkát végez. Saját földjük nincs, csak mint I. típusú tsz-tag, vagy III. típusú tsz-tag. Egy szakmunkás is van köztük. e) A cigányság életmódjában (műveltség, egészségügy stb.) az iparosított és a nem iparosított területen való különbséget községünk viszonyaiban nem tudjuk, mivel községünk cigánysága a nem iparosított terület viszonylatába esik, és földműveléssel foglalkozik 99%-a. 4. Egészségügyi, kulturális és lakáshelyzetük a) A cigányság egészsége a nem cigány lakossághoz viszonyítva jónak mond­ható, mivel általában még jobb egészségnek örvendenek, mint a nem cigány lakosság. b) Egészségi állapotuk megjavítása érdekében különös intézkedésre nincs szükség, mivel a házhelyjuttatással kapcsolatosan legtöbbjük házat épített, és így egészséges lakásuk is van, mely egészségükre is kihatással van. c) Az analfabétizmus csak az öregeknél van, a fiatalok már a szükséges iskolázásokon keresztülmentek. Az utóbbi időkben a gyermekeik rendesen jár­nak iskolába egy-két esettől eltérően. Vàn egy család, akinek a gyermeke már gimnáziumba jár. Fegyelem tekintetében nincs különösebb hiba. d) A cigány fiatalok egy-két esetben eljutnak ipari- és középiskolába. Bár az rajtuk is múlik, hogy miért nem több esetben. Ugyanis eléggé megszerették a mezőgazdaságot, és abban szeretnek dolgozni. e) Külön cigány iskola létesítése nem szükséges községünkben, mivel egy­egy osztályba csak két-három cigány gyermek jár. A cigányiskola gondolatát sem a lakosság, sem a cigányság nem vetette eddig fel. f) Vándorcigányok községünkben már régebbi idők óta nincsenek. Itt an­nak idején letelepedtek, és azóta is egyhelyben élnek. g) A lakásviszonyok egy kivételével megfelelőek. h) Lakásépítést elősegítő akció községünkben nincsen, és nem is volt. 5. A községi tanács a cigányság helyzetének további megjavítása érdeké­ben már eddig is házhelyjuttatásban részesítette őket, hogy az egyes családok összezsúfoltságát megszüntesse azáltal, hogy oda lakóházat építsenek. A mező­gazdaságban, termelőszövetkezetekben igyekeznek őket elhelyezni, és kincstári tartalékföldből részükre földet juttatni haszonbérbe. Ezt a lehetőséget a községi tanács továbbra is biztosítja számukra, mivel mezőgazdasági jellegű a község. A továbbtanulás lehetőségét is biztosítjuk az arra érdemeseknek, ugyancsak az ipari tanuló képzést, kinek hajlama van valamilyen iparágra. Megkülönbözte­tést a közégi tanács nem tesz cigány és nem cigány lakosok között, így részükre is megadja a lehetőséget bármely vonalon az előrehaladáshoz. Borbély Ferenc vb-elnökh.

Next

/
Oldalképek
Tartalom