Kereskényiné Cseh Edit: Források a Békés megyei cigányság történetéhez. Dokumentumok a Békés Megyei Levéltárból 1768-1987 - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 24. (Gyula, 2008)

DOKUMENTUMOK

nak, és így a 30 éven aluli cigányok nagy többsége írni-olvasni tud, három-négy általános iskolát el is végez nagy többségük. Egészségügyi helyzetük között nagy különbség van a magyarsághoz viszonyítva, mert nagyon elterjedt az úgynevezett tbc-népbetegség, ezen kívül tapasztalható go.

1 is a cigányság között. 4. Egészségügyi, kulturális és lakáshelyzetük a) A cigányság egészségügyi állapota nagyon rossz, fertőző betegségekben szenvednek és általában a helytelen lakás és táplálkozási viszonyok miatt gyenge fizikumú emberek. b) Az egészségügyi állapotuk megjavítása érdekében évente röntgenvizsgálaton esnek át, évente két-három esetben tetvetlenítjük őket, általában a községi körzeti orvos, védőnő és járási főorvos súlypontként kezeli a cigánytelepülést, és a községi tanács vb szegénygyógyszer igazolást ad részükre. A vb egy-egy tagja időnként személyesen is látogatja a cigánycsaládokat, és azokkal elbeszélget helytelen életmódjuk megváltoztatásáról. c) A cigányok csaknem 40%-a írástudatlan, főképpen az idősek, de a fiataloknál már tapasztalható, hogy írni-olvasni tudnak. Sok baj van az iskoláztatásukkal, mert különösen az őszi hónapokban állandóan azzal bajlódunk, hogy a cigánytelepülésről minden gyermek bejárjon az iskolába. Téli hónapokban erre aligha tudjuk kötelezni őket, mert a gyermekek nagy része lábbeli nélkül szaladgál odahaza a cigányputriban. Ennélfogva a lemorzsolódás nagy többségét a cigány gyermekek létszáma adja. d) A cigány fiatalok, amennyiben azt kérik és akarják, eljutnak ipari, közép- és főiskolai tanulónak. e) Külön iskolát nem tudnánk részükre biztosítani, mert egy-egy osztályba 10-12 gyermek jutna, egyébként azt közölhetem, hogy 70-80 tanköteles cigánygyermek van községünk területén. f) Vándorcigány nincs, községünkben kb. 150 évvel ezelőtt települtek le a cigányok. g) Általában cigányputriban laknak, szalmatetős, 2 m magas vályogfal [így!], amely nedves, egészségtelen, mindenféle betegséget okozó bacilus, baktérium szállásadója. h) A községi tanács vb azzal a gondolattal már foglalkozott, hogy a cigányoknak a község belterületén, a körgáton belül házhelyet juttat, hogy azok, az arra alkalmas cigányputriból kikerülő építési anyagokból, saját részükre házat építsenek. Itt az a baj, hogy a házhelyet csak pénzért kaphatják meg, és a meglevő épületanyagból nem tudnak megfelelő lakásépítési tervet, majd pedig épületet készíteni, mivel erre pénzük nincs. 5. Javaslat Javaslom, hogy a dobozi cigányságnak munkát kellene biztosítani, egyrészt a vályogvetés lehetőségeivel, vagy téglagyári munkára bevonni őket Békéscsabára, míg a többi részét elhelyezni állami gazdaságban, de nem elkülönítve, hanem a magyarok között. Községünkben nincs lehetőség arra, hogy tsz vagy állami gazdaság alakuljon részükre, mert a lélekszámhoz viszonyítva egy főre 1,1 kat. hold szántóföldterület van, míg a gazdaságok a család számához viszo-