Kereskényiné Cseh Edit: Források a Békés megyei cigányság történetéhez. Dokumentumok a Békés Megyei Levéltárból 1768-1987 - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 24. (Gyula, 2008)

DOKUMENTUMOK

d) A két családban bűnözés nem volt, csupán az időszaki dolgozóknál, akik csak nyár folyamán vannak Mezőhegyes községben. 3. a) Gazdasági helyzetük a lakosság többi részéhez viszonyítva megfelelő. A nevezett két családban az apa és a nagyobb gyermekek az állami gazdaságban vannak állandó alkalmazásban, szakképzettségük nincsen. c) Lényeges különbség a cigányság életmódjában, műveltségi, egészségügyi és foglalkoztatottsági viszonyaiban az iparosított területen nincsen, becsületesen dolgoznak az állami gazdaságban, a megkeresett fizetésüket beosztással használják fel a család létfenntartására és ruházkodására. 4. a) A cigányság egészségügyi állapota nem különbözik a lakosságétól. Lakásukban szükséges bútorzat a család létszámához megfelelő. c) A két család iskolaköteles gyermeke általános iskolába jár, felsőbb iskoláztatásban nem vesznek részt. f) A községben úgynevezett vándorcigányok nincsenek, azonban az időszaki dolgozók évenként 6-7 hónapot Mezőhegyesen töltenek az állami gazdaságnál, ebben akadnak elég nagy számban cigány családok is. g) Ezen időszaki cigány dolgozóknak lakásviszonyuk megfelelő, az állami gazdaság idényszállásán laknak, tisztálkodási lehetőségük biztosítva van, csak ezt nagyobb részben nem veszik igénybe. 5. Tekintettel arra, hogy a községben nem sok cigány lakik, így nem kíván intézkedést a tanács részéről a lakásépítési helyzetük vagy egyéb megjavítása. Kovács Istvánné vb-titkár 1 gyermeke Tarhos, 1957. július 29. Fenti számra hivatkozva jelentésem nemleges, miután a községben cigányság nincs. Németh László vb-elnök Almáskamarás, 1957. július 30. Fenti tárgyban és szám alatt küldött rendeletére jelentésem az alábbi: 1. a) A cigányok száma az összlakossághoz viszonyítva egy százalék. b) Növekvő a létszámalakulás, mivel több születik, mint meghal. 2. a) Részben cigánynak vallják magukat, és kb. ilyen arányban beszélik anyanyelvüket. b) A lakosság csak részben, egyes személyeket tekint magával egyenrangúnak.