Kereskényiné Cseh Edit: Források a Békés megyei cigányság történetéhez. Dokumentumok a Békés Megyei Levéltárból 1768-1987 - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 24. (Gyula, 2008)

DOKUMENTUMOK

e) Sem a fúrókészítő, sem a kóbor cigány között különbség nincs, lakásuk elhanyagolt, öltözékük hiányos, egészségi állapotuk a követelményen mélyen alul van. 4. Egészségi, kulturális és lakáshelyzetük a) A cigányság egészségügyi állapota a nem cigány lakossághoz viszonyítva, mint már az előző pontban jeleztük, elhanyagolt. Az egészségőrök több esetben végeztek náluk fertőtlenítést és tetvetlenítést. Az SZTK-jogosultak járnak orvosi kezelésre is, míg a többi szegény alapon kezelteti magát betegség esetén. b) Fenti pontban vázolva. c) Az analfabétizmus a cigányok körében kb. 80-90%-os, főleg az idősebbeknél. Az iskolakötelesek bár beiratkoztak, de olyan sok a mulasztásuk, hogy osztályozást nem kaptak, a katonakötelesek között is vannak analfabéták, akik már kötelezve lettek esti tanfolyamon írás-olvasás tanulásra, de egy részük bevonulásig sem tanult meg, és sokat hiányzott. Fegyelmezés nem használt, mert a büntetés-bírságolás behajthatatlan, és így semmi nevelő hatása nincs, erélyesebb rendszabály életbeléptetése volna kívánatos. d) Cigány fiatalok közül egy jelentkezett ipari tanulónak, a többi sem ipari, sem felsőbb iskolába fenti indokok miatt ez ideig nem jutott el. e) Külön cigány iskola létesítése csekély létszámuk folytán a községben megvalósíthatatlan, ezt csak abban [az] esetben lehetne megvalósítani, ha a cigányság a megye területéről egy helyre lenne összpontosítva, egy állami gazdaságba és ott külön cigány iskola létesítésével. f) Az első pontban jelzett létszám állandó, ezen felül a rokonság következtében állandóan jelentkeznek kóbor cigányok is, akiket az itteni cigányok befogadnak, mivel ők is eljárnak vendégségbe. g) Lakásviszonyuk követelményen mélyen alul van, mindnek saját viskója van, de egy része ma-holnap rádől, mert azon karcolatnyi javítást nem végez, bútorzatuk nincs, a lakás piszkos, egészségtelen. h) A cigányok körében lakásépítési akció nincs. 5. A tanács mit tett és mit kíván tenni, mit vár el a központi szervektől a cigányság helyzetének megjavítása érdekében? A cigányok letelepedési korlátozása ellenére az adatok szerint a községben a cigányok száma állandóan növekszik, ami ellen a lakosság erélyesen tiltakozik, több esetben már tanácsülésen is tiltakoztak az elszaporodásuk ellen, mivel azóta szaporodik a mezei és besurranó lopások száma. A tanács és az összlakosság kívánsága a cigányok egységes viszonyának megjavítása érdekében az, hogy a Szovjetunió mintájára országosan, de legalább megyei viszonylatban egy település kijelölése egy állami gazdaság létesítésével, ahová a megye cigányait áttelepítenék, és ott munkaviszonyt biztosítanának részükre, úgy m[ező]g[azdasági], mint az esetleges ipari szakmával rendelkezők részére, külön iskola létesítésével az analfabétizmus felszámolása érdekében, és egyben egészségügyi szempontból is könnyebben ellenőrizhetők lennének. Kiss Károly vb-elnök