Kereskényiné Cseh Edit: Források a Békés megyei cigányság történetéhez. Dokumentumok a Békés Megyei Levéltárból 1768-1987 - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 24. (Gyula, 2008)

DOKUMENTUMOK

János és egy Száva nevű községi bíró ottani lakosokat. Beszállították őket a községházára, részben pedig közvetlenül Sarkadra. A különböző helyekről összefogott embereket Sarkadon a csendőrségi laktanyában helyezték el. Itt borzalmas bántalmazásnak vetették alá őket. A kínvallatásokat Kozma Andor nyomozó vezette. Az összeszedett szerencsétlen embereket egy nagyobb szobába[n] a falhoz állították, arccal a falnak, és azt mondották nekik, hogyha meg mernek moccanni vagy hátra mernek nézni, akkor megverik őket. Ezzel egy időben a terem mellett levő kisebb szobában Kozma irányításával bevitték egyenként az áldozatokat, és azokat felváltva meztelenre vetkőztetés után nagyobb számú tábori csendőr és katona kétujjnyi vastagságú botokkal ütlegelte Kozma azon rendelkezése alapján, hogy a testen veretlen rész ne maradjon. Ezen a bántalmazáson a összefogdosottak mind átestek, melynek következtében hosszú időre, egyesek egész életükre kiható betegséget szenvedtek. A külső teremben a falhoz állított embereket puskatussal és egyéb módon bántalmazták az ott levő tábori csendőrök és az őrzésre kirendelt katonák úgy, hogy a fal a kegyetlenkedések következtében több helyen véres lett. A nagyobb szobában és a kisebb szobában elkövetett kínzásoknál, véresre veréseknél részt vett Boldizsár I. r., Magyar III. r., Kalocsai II. r. és Tóth József V r. vádlott egyaránt. Azt azonban már pontosan megállapítani nem lehet, hogy hány ember megverésében vettek részt. Az megállapítható, hogy Boldizsár I. r. vádlott külön parancs nélkül is több esetben volt a belső helyiségben, tartózkodott hosszabb ideig a külső helyiségben is. Kalocsai és Magyar vádlottak is teljesítettek szolgálatot e helyiségben, és a verésben is részt vettek. Tóth József vádlott is részt vett a kínzásban. Egy alkalommal azzal hívta be Kozma Andor, hogy mutassa meg, milyet kell ütni. Tóth ekkor egy kétujjnyi vastagságú bottal olyan nagyot ütött az akkor ütlegelt egyik személyre, hogy a helye felpúposodott, amire Kozma azt jegyezte meg, hogy ez a jó ütés. Az tehát megnyugtatóan megállapítható, hogy I., III. r. vádlottak legalább néhány személy megkínzásában részt vettek. Ilyen kínzásnak vetették alá a szintén összefogott Ungvári Erzsébet és Molnár Lászlóné kötegyáni lakosokat is. 1944. október 5-én a délutáni órákban az első páncélos hadosztály parancsnoksága az előnyomuló felszabadító csapatok újabb közeledtére elrendelte a parancsnokságnak hátravonását, Kubányi százados intézkedett az összeszedett foglyok és polgári személyek hátsó területre való szállításáról. A fogolykísérő részleg parancsnokául Boldizsár I. r. vádlottat jelölték ki. A fogolykíséretben részt vett még beosztottként Kalocsai II. r. vádlott, Magyar III. r. vádlott, egy Fábián és egy Blága nevű tábori csendőr szakaszvezető, Szentgyörgyi nevű honvéd, Palkó csendőr szakaszvezető. Boldizsár a közvetlen parancsot úgy kapta, hogy az összeszedett 20 főnyi cigányokat később engedje szabadon, míg a foglyokat szállítsák hátra. Boldizsár kíséretével és a foglyokkal szürkület táján indult el Sarkadról Doboz fele. Amikor a csoport a dobozi erdőhöz ért - ma már meg nem állapítható körülmények között - a kísérők között felvetődött az a gondolat, hogy a cigányokat az erdőben ki kellene végezni. Amikor az erdő mellett haladva a menet egy alkalommal megállt, Fábián szakaszvezető valamelyik más csendőr-