Kereskényiné Cseh Edit: Források a Békés megyei cigányság történetéhez. Dokumentumok a Békés Megyei Levéltárból 1768-1987 - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 24. (Gyula, 2008)

DOKUMENTUMOK

33/a Vésztő, 1926. június 26. A vésztői községi elöljárók az engedély nélkül letelepedett cigányok kitoloncolását kérik a főszolgabírótól Vésztő község elöljáróságától Főszolgabíró Úr! 2526/1926. sz. rendeletével kiadott ügyiratokat a következő felvilágosító jelentéssel terjesztjük be: Panaszos Nagy P. Mátyás és Nagy Pál és a többi cigány társai engedély nélkül a községbe települtek, s az úgynevezett „Komlódifalván" azoktól a hadból hazatért, vagyontalan egyénektől, kiknek ott a képviselőtestület 100 házhelyet osztott ki ingyen, de 10 évi elidegenítési tilalommal, felhasználva egyesek szorult helyzetét, 2-3 mázsa búzáért egy-egy házhelyet suttyomban megvásárolnak anélkül, hogy erre a terület tulajdonjoga felett rendelkezni illetékes képviselő-testülettől engedélyt kértek és nyertek volna. Ott putrikat építenek, folyamatos állategészségügyi és mezőrendőri kihágásokat kövérnek el, s rémei ott a környéknek s a többi komlódifalvai lakosoknak, kik már többször kérték eltávolításukat s nap nap után merül fel panasz ellenük, főleg amiatt, hogy éjjelnappal temérdek kóbor cigány jár hozzájuk, kik lovaikat elsajátítják, s kerítés nélküli udvaraikon lévő veteményeiket is lelegelik, s nem mernek ezekkel a félelmes, minden rosszra képes egyénekkel szembeszállani. Végre is az elöljáróság figyelmeztetésére a csendőrség összeírta az engedély nélkül itt megtelepedett, idegen illetőségű, s gomba módra szaporodó cigányokat. Az összeírási jegyzéket beterjesztette főszolgabíró úrhoz eltoloncoltatásuk végett. Főszolgabíró úr a csendőrségi jelentést 2337/1926. sz. rendeletével adta be felvilágosító és véleményes jelentéstétel végett. Elég utalnunk a csendőrség jelentésében foglalt, a valóságot teljesen fedő tényekre, melyekből megállapítható, hogy valóságos közérdeket képez ezeknek a közbiztonságra s a közerkölcsiségre veszélyes cigányoknak a községből való sürgős eltávolítása. Panaszosok közül Nagy Mátyás folyamodott települési engedélyért. A képviselőtestület azonban 75/1925. kgy. sz. véghatározatával a települési engedély kiadását megtagadta, kimondván, hogy nem kívánatos az ilyen elemek szaporítása abban a községben, melyben körülbelül majdnem annyi már a cigány, mint az egész vármegyében együttvéve. Természetesen ez ellen a véghatározat ellen ügyvédje útján Nagy Mátyás fellebbezést nyújtott be, mely egyéb fontos és halaszthatatlan ügyek miatt csak a legközelebbi közgyűlésen kerül tárgyalásra, s terjesztetik fel felsőbb elbírálás végett. Ennyiből áll az üldözés, s ezt még tetézzük most azzal a kérelemmel, hogy a csendőrség javaslatához képest az idegen illetőségű cigányok eltoloncolását sürgősen foganatosítani méltóztassék. lanay Lajos Kincses István főjegyző bíró