Kereskényiné Cseh Edit: Források a Békés megyei cigányság történetéhez. Dokumentumok a Békés Megyei Levéltárból 1768-1987 - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 24. (Gyula, 2008)
A Békés megyei cigányság történetéről (Erdész Ádám)
A Békés megyei cigányság történetéről Békés megye XVIII. századi újratelepülése során magyarok, szlovákok, németek és románok mellett kisebb számban cigányok is érkeztek a fokozatosan benépesülő mezővárosokba és falvakba. Jelenlétükről többféle forrás tanúskodik, történetükről mégis keveset tudunk. A megyetörténeti és községtörténeti monográfiák szerzői többnyire csak röviden említik a helyi cigányság múltjának e gy _e gy mozzanatát. Valamivel gazdagabb a Békés megye cigányságának néprajzát feltáró irodalom. Szisztematikus gyűjtésre azonban e területen is csak az 1952-től haláláig (1962) Gyulán élő Erdős Kamill vállalkozott. Sajnálatosan korán lezárult életművének nyilvánossá tételéről a gyulai, illetve a Békés Megyei Múzeum gondoskodott. 1 A gyulai múzeum egykori igazgatója, Bencsik János a cigánykutatások folytatására is vállalkozott, 2 de az Erdős Kamuiéhoz hasonló mélységű újabb kutatás nem indult. Nem túlzás azt mondani, hogy Békés megye jól feltárt történetének egyik fehér foltja az itt élő cigányság múltja. E fehér folt eltüntetését - legalábbis terjedelmének csökkentését - szeretné elérni levéltárunk a Békés megyei cigányság történetét bemutató forráskiadvány közzétételével. A források gyűjtésének kezdeményezője Hevesi József, a Békés Megyei Cigányügyi Koordinációs Bizottság titkára volt. Az 1990-es évektől fogva levéltárunk több munkatársa (Danczikné Mezei Magdolna, Némedi András, Kereskényiné Cseh Edit, Farkas György) is részt vett a cigányság történetével kapcsolatos iratok feltárásában. Nyugalomba vonulása után maga az ötletadó, Hevesi József is bekapcsolódott a megyei tanácsnál keletkezett irategyüttesek áttekintésébe. Az évek alatt felgyülemlett iratokból Kereskényiné Cseh Edit állította össze a kötetben olvasható forrásválogatást, arra törekedve, hogy minden korszak jellegzetes dokumentumait megismerhesse könyvünk olvasója. * A török hódoltság utolsó évtizedeiben, és a Rákóczi-szabadságharc idején elnéptelenedett Békés megyei települések újranépesülése az 1710-es években indult, majd az új földesúr, Harruckern János György telepítéseinek köszönhetően az 1720-as években élénkült meg. A Békésbe (vissza)települő magyarok 1 Erdős Kamill: A Békés megyei cigányok és cigánydialektusok Magyarországon. Szerk. Bencsik János. Gyula, 1979. 87 p. Erdős Kamill cigánytanulmányai. Szerk. Vekerdi József. Békéscsaba, 1989. 265 p. Erdős Kamill és a hazai romológia. Szerk. Bencsik János. Gyula, 2002. 142 p. 2 Bencsik János: A teknővájó cigányok. Gyula, 1984. sz. n. Uő.: A cigányok változó jelenünkben. Gyula, 1982. 36 p. Bencsik János az Erkel Múzeum keretein belül külön Cigány Archívumot is felállított.
