Erdmann Gyula: Békés megye 1956-ban II/2. – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 23. (Gyula, 2007)

és M. Szabó András II. r. vádlott titkárai voltak a pártnak. Különösen Nádházi János beszédei, bár munkáshatalomról és a szocializmus, építéséről beszélt, azonban az nála csak szocialista demagógia, amit legjobban bizonyít Forradalmi Tények című cikke, amely ugyanaznap jelent meg a helyi sajtóban, amikor az utolsó nagy tüntetés volt a városban és ebben a cikkében világosan kifejezésre juttatja, hogy az ún. nemzeti kommunizmus híve.

10 Az eddigi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a tömegek félrevezetését ott lehetett legeredményesebben folytami, ahol szocialista demagógiával egyengették az ellenforradalom útját. [...] [...] Dr. Móricz Béláné s. k., a tanács elnöke, Ecsedi Gézáné s. k., Zsák József s. k. ülnökök. A kiadmány hiteléül jkv. vezető Másolat, irodavezetői hitelesítéssel és a szegedi megyei bíróság pecsétjével. — Nádházi János példánya; másolata a BéML-ben is megtalálható (Xerox-tár). Dr. Móricz Béláné tanácsvezető bíró az utókor maximális tiszteletére méltó módon ítélkezett: az akkor lehetséges minimális büntetést szabta ki, a vádlottak tevékenységét lényegében pozitívnak, béketeremtőnek, a városi nyugalom és rend őrzésének minősítette, számos hamisan valló tanút megszégyenített, vallomásukat elutasította. (Vö.: Radóczi emlékiratával: 362. sz. dokumentum.) Egyes tanúk egyértelműen befolyás alatt álltak, „felkészítették " őket a vallomásra Nádházi ellen. A bírónő ezt is észre merte venni/ 1 Vö.: 304. sz. dokumentum. 2 A röplap: 306. sz. dokumentum. 3 Transferálás: a beszolgáltatás helyszíni elkobzással való végrehajtása. 4 Az elsőfokú ítéletben december 15. szerepelt, ami statáriális eljárást idézhetett volna elő Radóczinál (vö.: 361/20. sz. dokumentum). 5 Vö.: 322. sz. dokumentum. E jegyzőkönyvben (nem közölt részében) szerepel az igazgató elküldése. 6 A jegyzőkönyv megtalálható a pertestben - BéML - B. 261/1957. Paulinyi ítélete: 345/ 4. sz. dokumentum. 7 A BM megyei főosztálya (a szigorú centralizáció idején a megyei kapitányság a BM főosztályaként működött). 8

Vö.: 319., 322. sz. dokumentum. 9

VÖ.: 328. sz. dokumentum. 10 Vö.: 329. sz. dokumentum.